Egy főállású anya és homoszexuális fiának kálváriája - tempós és elgondolkodtató lélektani thriller, csodálatosan fotózott képekben elbeszélve.
A törődés rengeteg áldozatot követel. Pláne, ha az ember lányának egy kamaszgyermekkel kell zöldágra vergődnie. Előfordul, hogy egy anyának a családi béke megóvása érdekében minden ösztönét mozgósítania kell, épp úgy, ahogy a Tilda Swinton által alakított figurának a Mélyvíz című "melodramatikus thrillerben".
Max Ophuls 1946-os Vakmerő pillanatának remakejében Margaret Hallnak, egy főállású anyának kell kikecmeregnie a "mélyvízből": megóvnia serdületlen gyermekét a bimbózófélben lévő homoszexuális szerelem és az ezzel kapcsolatos társadalmi intrikák "rémétől". Beau (Jonathan Tucker) ígéretes zenei karrier előtt álló, érzékeny kamasz, aki a családja számára kellemetlen, görögös románcba keveredik. Minderről csak az édesanyja szerez tudomást, aki elszántan küzd, hogy megóvja fia vélt ártatlanságát. Közbeavatkozása miatt kellemetlen epizód játszódik le Beau és annak aranyifjú barátja, Darby Reese (Josh Lucas) között. Másnap reggel, szokásos sétája közben Margaret a hívatlan vendég hullájába botlik...
A nő férfiakat meghazudtoló elszántsággal igyekszik elkendőzni a fiú meleg barátjának halálát. A történtek másnapján egy férfi (Goran Visnjic) jelenik meg nála, majd a Beau és Darby szerelmes óráit dokumentáló videokazettát lobogtatva sebtében megzsarolja az asszonyt. Megkezdődik az alkudozás a zsaroló és a kétségbeesett anya között.
A film tulajdonképpen nem más, mint egy borongós atmoszférájú, lassan pergő thriller. A másfél órás "családmentési akcióból" hiányoznak a gyors vágások és a szemkápráztatóan látványos akciójelenetek. A rendező gyönyörű, meditatív képekben beszéli el a bűnténybe keveredett csonka család kálváriáját; hiányoznak a zajos anya-fia veszekedések, a járulékos fegyverropogás és a megszokott keményfiúk.
Tilda Swinton korábbi filmjeiben Orlandóként fedezte fel a kétneműség és a halhatatlanság titkait, majd a "mindenre képes vagyok"-feminizmus freudi kritikájában, a "Female Perversions"-ben tündökölt. Aktuális alakítása, a maga feminin esetlensége és helyenként megmosolyogtató próbálkozásai ellenére is meggyőző határozottságot és erőt sugall.
Goran Visnjic, ismertebb nevén Kovács doktor kevésbé szappanszagú, de kísértetiesen hasonló szerepben találja magát, mint a Vészhelyzetben. Eredetileg rossz fiút alakít. Olyan embert, aki képes rá, hogy megzsaroljon egy anyát, aki éppen azon munkálkodik, hogy megmentse eltévelyedett fiának jövőjét, és túltegye magát az apja betegsége okozta sokkon - mindezt természetesen egyedül, a nyílt óceánon kódorgó férje segítsége nélkül. Kezdetben úgy tűnik, hogy az egész "zsarolósdit" komolytalan játéknak, könnyű pénzkeresetnek tekinti, de a cselekmény előrehaladtával karakteréből kibontakozik a részvét és tisztelet érzésére is képes, gondoskodó férfi.
