Beckham-csavar

Nem vagyok futball-rajongó. A VB-n és az EB-n kívül nem nézek focit. Nem igazán köt le a sportnak ez a formája, a sztárságnak ez a megjelenése. Vagy mondjam azt, hogy az üzletnek ez az aspektusa? Szóval nem köt le túlságosan ez a kemény, szép sport, ezért nem tudtam, mit is várjak a filmtől? Egy olyan filmtől, amely egy sportoló, labdarúgó nevét hordozza a címében. Még akkor is, ha ő a világ egyik legnépszerűbb játékosa. Aztán elkezdődött a film, elkezdtek peregni a kockák és már nem gondoltam, hogy itt előttem a nagy fehér vásznon a fociról lesz szó.

Szeretem az olyan filmeket, amelyek a küzdelemről szólnak, azokat a filmeket, amelyekben emberek - legyenek ők bárkik - vállalják magukat, vállalják céljaikat és a környezetük, a "társadalom", a barátaik vagy akár a szüleik nemtetszése, ellenkezése, elutasítása ellenére is tűzön-vízen keresztül kitartanak. Tudom, ez egy film, de szerencsére a témák mindig valahol a kemény betonon heverésznek, kérdés, hogy elgémberedett derekunk lehajol-e értük.

A film lányokról, női célokról szól. Női célokról, igen. A cél kicsit férfias kicsengésű szó, pláne ha fociról van szó. Célokról szól, amelyekért nem csak saját magunkat kell legyőzni, hanem ebben a konkrét esetben saját családunkkal is meg kell értetni, mi is a helyzet.
A filmben egy Indiából származó lány focis karrierjét követhetjük, amint meg kell értenie, majd át kell hágnia a kulturális hovatartozásból adódó szabályokat. Hősünk élete, tervei több szálon futnak. Barátságok, szerelmek, szülői elvárások, iskola és a foci. A foci nélkül nem menne, nem lenne értelme, a foci, mint álom nélkül hiábavaló volna a küzdelem.

A film szépen építkezik, lassan tárulnak elénk a figurák tulajdonságai, ügyes-bajos dolgai, félelmei. Ezek persze sokszor nevetségesek és hiábavalóak, mégis félelmek, komolyan kell venni őket, megoldásra várnak. Félelmek, félreértések, féltékenység, jószív, segíteni akarás, bátorság, őszinteség, barátság. Kerek ez a film, és jó. Jó, úgy ahogy van. Nem akar komolyabb lenni és nem akar álszent lenni. Kicsit simogat és kicsit belédrúg, s a végén halkan megkérdezi: neked mi az álmod?