A második világháború sorsát ezúttal a nők döntik el, avagy Sophie Marceau halálbrigádot szervez.
Salomé és a nők
Jean-Paul Salomé rendező első, 1994-es mozifilmjének címe Lányok fegyverben volt, és bár az a film jelenkorban játszódó vígjáték, amelyben néhány barátnő egy véletlen következtében lép a bűnözés útjára, azért elmondható, hogy rendezőnk meglehetős vonzódást mutat a harcias nőbrigádok iránt. Nálunk ezen kívül még két filmjét mutatták be: a szintén Sophie Marceau főszereplésével készült Belphégor - A Louvre fantomját, illetve az Arséne Lupint - ezekben a filmekben a kosztümös kalandfilm műfaját próbálhatta ki Salomé.
A Kémnőkben pedig a rendező összekapcsolhatta a két dolgot: történelmi kalandfilmben talpig fegyverben lévő halálos szépségek mentik meg a férfiak háborúját a bukástól. Ráadásul mindezt valós történelmi tények alapján, a második világháborúban ugyanis tényleg sok francia nő csatlakozott az ellenálláshoz és annak titkosszolgálatához, a tetteikről, köztük a normandiai partraszállás előkészítéséről pedig több könyv és dokumentumfilm is született. A film természetesen nem a történelmi eseményeket viszi vászonra, csupán azok nyomán íródott a hősies, könnyes, romantikus, akciódús, és persze csavaros története.
Halálos szépségek
Louise Desfontaines első ránézésre csak egy csinos, vonzó francia nő. Valójában azonban képzett mesterlövész, aki a szövetséges haderők titkosszolgálatának dolgozik, és aki kénytelen volt végignézni a férje halálát egy német vonatszállítmány elleni, félresikerült szabotázsakció során. Louise új küldetésén a háború sorsa is múlhat: a szintén a francia ellenállás számára dolgozó öccsével együtt szerveznie kell egy nőkből álló titkos különítményt, és ki kell menteniük a német vonalak mögül azt a brit geológust, aki a normandiai partraszállást előkészítendő végzett kutatásokat arrafelé. A csapat összeáll Louise vezetésével: Gaëlle, a robbantási szakértő; Maria, az olasz grófnő; Jeanne, az egykori prostituált; és Suzy, a kabarétáncosnő, aki ráadásul egykor Heindrichnek, a környéken parancsnokló SS-ezredesnek volt a szeretője. Az akció sikerrel jár, de közben kiderül a csapat számára, hogy Heindrich gyanít valamit a normandiai partraszállás tervéről. Így hát a következő feladat az ő likvidálása, ám a dolgokat nehezíti, hogy Louise öccse a nácik fogságába kerül, így Heindrich is megsejti, hogy a nyomában van a háború legszebb halálbrigádja.
Női kémhatás
Sophie Marceau lassan 43 éves lesz, de még ma is a világ egyik legszebb színésznője, és ő "A francia nő": finoman metszett vonások, okos szemek, kecses gesztusok, és mindig pontosan tudja, hogy mi áll a legjobban neki. Most például az, hogy ő legyen a vezetője egy kémcsapatnak, és hidegvérrel lődözze halomra a nácikat. Ahhoz képest, milyen habos-romantikus-titkosügynökös filmnek tűnik a Kémnők a sztorija alapján, meglepően kemény tud lenni esetenként. Ez pedig jót tesz neki, mert a cselekmény azért ingatag lábakon áll, és bizonyos pillanatokban a (kémfilmektől egyébként megszokott) komolyan vehetetlenség határát is súrolja, így jól jön bele egy kis tét.
A film felvonultatja az összes olyan klisét, amit elvárunk az ilyen filmektől: hősei nemcsak egy küldetést hajtanak végre, hanem a háború sorsát végleg meghatározó küldetést; a csapatban mindenki valaminek a szakértője, mint egy MI-epizódban; az érzelmek persze bekavarnak, hiszen meglepő módon a csinos külső mögött is érző szív dobog. A klisék azonban nem bántóak filmünkben, inkább kedves ismerősökként üdvözöljük őket, mint a műfaj szinte kötelező elemeit. Mivel pedig a ritmusra, a látványra és a színésznőkre emellett nem lehet panasz, egy unalmas estére nem rossz választás a Kémnők. De csak unalmas estére.
Kinek ajánljuk?
- Aki a Házibuliban beleszeretett Sophie Marceau-ba, és ezt azóta sem feledi.
- Girl power-hívőknek.
- Háborús kémfilmek rajongóinak.
Kinek nem?
- Aki szeret belekötni a filmek sztorijaiba.
- Hímsovinisztáknak.
- Aki egy női Becstelen brigantykat vár a filmtől.
6/10
