Jó filmeket nincs értelme remake-elni. Az 1981-es A titánok harca nem volt jó film, így ideális alapanyagot szolgáltat egy újragondolt, jobb speciális effektusokkal megtámogatott változat elkészítésére, de sajnos a kiforrottabb technika sem képes mindig kiforrottabb mozit eredményezni.
A hangsúlyok eltolódása
Louis Leterrier rendező Stephen Norringtontól (Penge) vette át a stafétabotot, hogy létrehozza ezt a mitológiai látványmonstrumot, de esze ágában sem volt hű maradni az eredeti mozi cselekményéhez, inkább csak ugyanazokra az alapokra építkezett. Perszeusz jelen esetben nem az Androméda iránt érzett szerelme miatt száll alá az alvilágba, hanem azért, hogy bosszút álljon az Istenek által meggyilkolt nevelőapjáért. Leterrier nem sokat tököl lelkizéssel, vagy a karakterek érzelmeivel, dialógusból is csak éppen annyi van nála, amennyi feltétlenül szükséges. A szállító-filmek rendezője inkább a férfiközönségnek kedvez, amikor A titánok harcát non-stop akció-orgiává formázza át, ahol a számítógépes játékok mintájára csak az a lényeg, hogy a szereplők mindig új helyszíneket/pályákat járjanak be, ahol újabb egzotikus kinézetű ellenfelek várják őket.
A látványról
James Cameron több interjúban is kifogásolta a Warner stratégiáját, miszerint néhány filmjét utólag alakítja át 3D formátumúra. A titánok harcánál összesen nyolc hetük volt a látványvilág három dimenzióssá tételére, de Cameron szerint sem lehet ennyi idő alatt minőségi munkát végezni. Sajnos az Avatar géniuszának igaza volt: filmünk esetében a 3D nem több puszta lehúzásnál: nyoma sincs a térélménynek. A szemüveget levéve az esetek többségében ugyanazt a látványt kapjuk, mint szemüvegben, így ha lehetséges, mindenki a 2D-s változatra szavazzon. A film látványával amúgy nincs semmi baj: a boszorkányok, az óriásskorpiók vagy a pegazus mind jól mutatnak a vásznon, csak a két nagy attrakciónak számító Medúza és Kráken hagy némi kívánnivalót maga után: sajnos mindkettőjükön érződik, hogy létüket csak az ügyes grafikusoknak köszönhetik.
Summa
A kiváló színészgárda (Sam Worthington, Ralph Fiennes, Liam Neeson, Danny Huston, Mads Mikkelsen...) mind azt sejtette, hogy itt egy igazi epikus fantasyvel lesz dolgunk, de a rendező sajnos megelégedett a könnyebbik változattal: ókori fantasy köntösbe bújt akciófilmet készített. Hiába a nagyszerű színészek, ha nincsenek olyan jelenetek a forgatókönyvben, ahol kibontakozhatnának, így csupán a karizmájukra támaszkodhatnak, és ennek egyikük sincs híján. Mondjuk ki: A titánok harca buta film, mert csak és kizárólag az akciókra épít, és a 3D sem több puszta lehúzásnál, de mindenképp Leterrier mellett szól, hogy a film egy percre sem válik unalmassá a lélegzetelállító tempónak köszönhetően. Azonnal felejthető popcorn mozi.
Kinek ajánljuk?
- Akik már a Percy Jacksoban is odáig voltak az ógörög mitológiai utalásokért.
- Akik szeretik, ha egy film csak az akciójelenetekről szól.
- Akik már az 1981-es változatot is szerették.
Kinek nem?
- Akik átütő 3D-s élményre vágynak.
- Sztoriközpontú nézőknek.
- Akik imádták az 1981-es film mechanikus baglyát.
5/10
