Hollywoodban vizsgálat indult a minőség-ellenőrzési főosztály felterjesztésére. A Miért olyan rémesek az utóbbi esztendők romkomjai, avagy ki csinál ma már egy Római vakációt? című munkaanyag a melodrámázás azonnali visszaállítását írta elő. Lett is foganatja: prototípusunkban a helyi hős és bestseller-sztárszerző, Burk Ryan balesetben elhunyt feleségét siratja, és ugye, mennyire drámai ilyen szituból szerelembe esni? - márpedig most ez történik! S még csavartak (kicsikét) a helyszínen is: a szeles Seattle-ben járunk, mely lokáció eleddig drogfilmek és gyilkosos művek útiterveiben szerepelt sűrűbben. S hogy a kulőr lokál 100 százalékig kiteljesedhessék, az "Űrtű" majdnem olyan gyakran tűnik fel a vásznon, mint a két protagonista együtt és külön (adásidő: 109'). Ez így már szinte kompakt (ember a tájban, a gyászban és a szerelemben), de a fentről jött körözvény előír még valamit: a tanulságot. Tessék: saját nyomorán úgy segíthet az ember a legkönnyebben, ha talál olyanokat, akiknek még nála is nagyobb szívás a lét. Olyan meg mindig van. És ettől válik aztán annyi minden, még a fájdalom is relatívvá. Hiszen a couple másik fele, a romantikusban és derült egekben oly otthonosan mozgó Jennifer Aniston sem a legjobb pozícióból indul az álombarátnő címért - tele a cipője a pasikkal, élete meg rosszabbnál rosszabb döntések sorozatával. Lássuk be, azért az tényleg dráma vagy inkább kihívás (szeretem a kihívásokat), ha két ilyet kell összeboronálni. De az alkotók elkövetnek mindent és egyebeket is. Nem restek, nem pihennek!
