Mind filmen, mind írásban húsbavágóak és meghatóak a felnőtté válás keserédes meséi. Minden egyes nézőnek és olvasónak megvan a saját története a témában, és ezért bárki azonnal képes megítélni, hogy egy ilyen történet hiteles-e vagy sem, őszinte-e vagy szenzációhajhász. Ezeknek a történeteknek minden egyes befogadó szakértője, a felnőtté válás keserű vagy éppen édes ízét minden fogyasztó ismeri már.
Eginald Schlattner A lefejezett kakas című regénye és az abból készült film egy olyan helyszínen és korban szól a felnőtté válásról, amely egyszerre áll hozzánk nagyon közel, ugyanakkor igen különleges is. A helyszín Románia, azon belül egy erdélyi kisváros Fogaras, ahol zsidók, románok, szászok (a helyi németek), magyarok, cigányok élnek egy közösségben és ebbe a többé-kevésbé békés együttélésbe tör be a II. Világháború.
A történet középpotjában az érettségire készülő Félix áll, aki egy református német iskolába jár a kisvárosban. Jön a háború, Románia és Németország kezdeti szövetségesek, ez fényt hoz a fiatalok szívébe, ahol eddig kisebbség voltak, ott most hirtelen fontosak lesznek, akár a Hitlerjugend tagja is válhat belőlük. Ám a dolgok valahogy nem úgy alakulnak, ahogy elképzelte ifjú hősünk. Apja pofon vágja, amikor ő a náci ideológiát szajkózza, ha zsidó származású szerelmével mutatkozik, akkor árulónak titulálják, legjobb barátjával ellenségessé válik a viszonya. Kezd ráébredni, hogy minden egyes kimondott szavának súlya van és minden mondatért felelnie kell.
Háború alatt felnőtté válni kemény dolog és ismerős, amitől a A lefejezett kakas különleges az az, hogy az európai történelemnek egy olyan szegletében játszódik, ami nem túl közismert, nem túl népszerű. Az Erdélyben élt szászok kétszáz éves története egy röpke pillanat kontinensünk életében, hát nem is foglalkozik vele sokat az irodalom, a filmművészet pedig egyáltalán. Pedig érdekes, hiszen a világháborúval indult az a néhány évtizedes hanyatlás, aminek köszönhetően szinte teljesen eltűntek a németek erről a vidékről. Már csak az 1-2%-os német anyanyelvű jelenlét és a városok jellege bizonyítja, hogy itt nemrég egy másik nemzet is erősen jelen volt.
Így hát az, hogy elkészült ez a film, ráadásul osztrák-román-magyar, vagyis az érintett nemzeteket felölelő koprodukcióban, nem kis teljesítmény és erős gesztusértéke van. A film maga sem helyez túl nagy hangsúlyt az együtt élő nemzetek egymás közötti problémáira a háború előtt. Ezek a problémák a háború gondjainak tükrében csak vicces kis perpatvaroknak tűnnek, amik inkább színesítik az együttélést, mintsem feszültséget keltenek. A lefejezett kakas nagyon szépen adaptálja a regényből filmre a felnőtté válás és egy nemzet eltűnésének problémáit. Bár véresen komoly dolgokat feszeget, képes rengeteg képi humorral ábrázolni az ifjúságot és a békés együttélést, mint elveszett aranykort.
