A divat és a reklám rendkívül nagy hatással van hétköznapi életünkre is, például azzal, hogy szépségideált közvetítenek számunkra - de milyen üzenete van annak, ha a szépséget nem igazi emberek jelenítik meg?
A szépségideál sokáig a tökéletesség reflektorfénybe helyezését jelentette, ami a XXI. századra sokat kritizált elképzeléssé vált. Ennek az ideálnak a „reálisabbá“ tétele azonban gyakran kudarcot vallott, az átlagos vagy a különbözőséget hirdető tulajdonságok beemelése még nem vált mainstreammé. Az AI-generált modellek vajon segíthetnek ebben? Vagy épp ellenkezőleg? Az AI-ban érdekelt cégek szerint a változások pozitív irányúak, a tapasztalat azonban egyelőre mást mutat - írja a MediaFuture.
Legutóbb a Mango került a hírekbe azzal, hogy AI-generált modellekkel reklámozta termékeit, méghozzá a tizenéveseket célozva, ami miatt a közösségi médiában sok kritika érte, hiszen ennek a generációnak a legingatagabb, legformálhatóbb az önképe. Toni Ruiz, a cég vezérigazgatója szerint a lényeg a gyors tartalomgyártás, így a jövőben a férfi kollekciókra is kiterjesztenék az AI használatát. A Mango mellett a Nike, a Louis Vuitton és a Levi's is fordult már AI-modellekhez „kísérleti jelleggel”. A McKinsey korábbi felmérésében a divatszakma vezetőinek közel háromnegyede mondta azt, hogy a generatív mesterséges intelligencia prioritást élvez a cégnél, és több mint negyedük vallotta be, hogy már most is használja azt a kreatív tervezés és fejlesztés során.
Az AI-modelleket használata nagyon egyszerű okra vezethető vissza: a költséghatékonyságra. Míg egy hús-vér modell óradíja 35 dollárnál (körülbelül 13600 forintnál kezdődik) kezdődik, AI-modellhez már havi 29 dollárért (11300 forintért) hozzá lehet jutni. Azonban egy olyan területen, amely tradicionálisan a fizikai tökéletességet hirdeti, az AI csak ronthat a helyzeten azzal, hogy még a reálisan elérhetőnél is tökéletesebb képeket tár elénk. Ez pedig különösen a tizenévesek önképét ronthatja, akik közül így is sokan már csak filtereken keresztül látják magukat szívesen.
Az AI-modelleket gyakran több valódi modellből montázsolják össze, akik többnyire nem is tudnak arról, hogy mihez adják a testüket, arcukat, miközben gyakran kérik tőlük, hogy egyezzenek bele a három dimenziós test- vagy arc-scannelésbe. Az egyik leghíresebb AI-modell Shudu, aki szerepelt már Karl Lagerfeld-, BMW- és Paco Rabanne-kampányban is. Cameron James Wilson divatfotós alkotta meg 2017-ben valódi modellek, például Grace Jones és Alek Wek alapján.
Könnyen lehet, hogy mindaz, ami a divatiparban eddig történt a valósághoz való közeledés érdekében, és minden eddig megszerzett technikai tudás, esztétikai képzettség a feledés homályába merül az AI-modellek felfutása mögött. Mindemellett a virtuális modellek terjedése egyes vélemények szerint az egész iparágat a 19. századi bálnaolaj-kereskedők sorsára juttathatja, a sminkesekkel és fodrászokkal együtt – de a divatfotósok is elkezdhetnek aggódni.
Forrás: MediaFuture
