Amerika messze van, tán ezért gondoljuk, hogy rendes ország. Annyira az, hogy például nem rendelnek tanulmányokat spanoktól az állami szervek illetékesei. Ám a rendesség kontraproduktív olykor...
Mer' ha én hollywoodi döntéshozó lennék, menten megbíznám valamelyik csókosomat "A korszerű szépségipar hatásai a színészmesterség hagyományos metódusaira" című tényfeltáró mélyfúrás elkészítésére ("- különös tekintettel a szájrángatással szemben újabban támadt plasztikai természetű kihívásokra").
De itt van még az év eleje sikere, a Benjamin Button különös élete - az arról szól, hogy Brad Pitt alapból tatának születik, s visszafelé él. A maszkmester jutalomjátéka - mondhatnánk, ha nem láttuk volna. A sminkesszakmának is megvannak a maga, laikusok számára is könnyen felismerhető kliséi.
Az Excsajok szelleme ezen terepen próbál vicces és romantikus lenni, ráadásul nem éri be ennyivel, hisz Márai Sándor Füveskönyvét is igyekszik ismeretlenül megzenésíteni (értsd: minduntalan lapos és idegesítő életbölcsességeket ad szereplői szájába). A felkapott fényképész spirituális és fogszabályzós erők hatása alatt szembesül léha életének különösen kínos stációival, legfőképpen idomítási célból, hátha a kétségkívül sokkoló élmények hatására reátér a jó útra. S láss csodát!
Ám mivel mondott odisszeiája egy bizonyos időrendi fésületlenségben realizálódik, a műsoridő alatt lesz bőven szerencsénk Matthew McConaugheyt és szereplőtársait (inkluzíve Michael Douglas) öregnek, fiatalnak és egyebeknek látni. És itt lép be a szépségipari faktor. Az eredmény siralmas.
