Harrelson kígyóbőr dzsekis cowboya macsóbb akcióhős, mint Bruce Willis, a puskával zombikra vadászó Emma Stone pedig a következő évtized Milla Jovovicha lehet. Mátrixosan lassított kaszabolással és Tom & Jerry-humorral győzött a Zombieland.
A Zombieland a külföldi kritikusokhoz hasonlóan nálam is egyből odakerült a vidám zombidarálós műfaj legjobbjai, a Haláli hullák hajnala és a Terrorbolygó mellé. Ez azért nagy szó, mert a rendező, Ruben Fleischer és a forgatókönyvírók, Paul Wernick és Rhett Reese is elsőfilmesek. Korábban csak tévés produkciókon dolgoztak, a Zombieland 2-t viszont már 3D-verzióan készíthetik el.
Ez amúgy nem igazi horror. Ha mindenáron műfajt akarunk hozzá keresni, akkor a Tom & Jerry 18-as karikás, low budget változatába oltott posztapokaliptikus road movie. A film egyik fele a mozitörténet legvirtuózabb zombigyilkolása, élőholt menyasszony támad a násznépre, kövér édességfüggő szörnyet vernek szét baseballütővel meg hasonlók. A maradék játékidő briliáns szekálós-ismerkedős párbeszéd a világvége négy túlélője között, akik az úti céljukról nevezték el egymást. Tallahassee (Woody Harrelson) egy hős zombivadász, Columbus (Jesse Eisenberg) lúzer főiskolás, Wichita (Emma Stone) pedig a műfaj kötelező fegyverfetisiszta jónője, akinek van egy tinédzser húga, Little Rock (Abigail Breslin).
Harrelson legalább olyan jó a macsó akcióhős szerepében, mint Bruce Willis. Egyetlen korábbi filmjében sem láttam még olyan elégedett fejjel vigyorogni, mint itt, amikor két láncfűrésszel indul élőholtvadászatra, meg kígyőbőr dzsekiben feszítve darál le 200 zombit a vidámparkban. A karakter egyik legjobb jelenete, amikor "Isten áldja a déli tahókat!" felkiáltással rátalál egy sértetlen Hummerre, egy sporttáskányi puskával a hátsó ülésen.
Tallahassee mellett kicsit háttérbe szorul az igazi főszereplő, a narrátor Columbus, holott az ő görcsös túlélési szabályai köré lett felépítve a film ("Mindig kétszer lőjj a zombiba!", "Legyél jó kondiban, a kövérekből lesznek leghamarabb zombik!", satöbbi). Jesse Eisenberg persze most is nagyon jól hozza a kisfiús arcú, béna tinédzsert, aki összejön a bombanővel, pont mint az Adventurelandben. Kérdés persze, meddig tudja még hihetően játszani ezt a karaktertípust, mivel már 26 éves.
Emma Stone ugyan még csak 21, de ha így folytatja, ő lehet a következő évtized Angelina Jolie-ja és Milla Jovovicha egy személyben, ha valakinek puskával rohangáló jó csaj kell a filmjébe. Akcióhősnőnek sokkal lehengerlőbb, mint Mila Kunis volt a Max Payne-ben. A 13 éves Abigail Breslinnek is testhez álló a cinikus hugi karaktere, a szereplőválogatásért tehát újabb piros pont jár a készítőknek.
Még az sem baj, hogy a filmből nem derül ki, miért lett őrjöngve rohangáló zombi a fél emberiségből. Kit érdekel ez, amikor a végeredmény zseniális. Amerika pont olyan lett, mint Ausztrália a Mad Maxben, elhagyott házak és kiégett autóroncsok vannak mindenhol. Meg a buta zombik, akiket nemcsak a Woody Harrelson-féle macsók öldösnek előszeretettel, de az aranyos nagymamik is lazán rájuk dobják a zongorát a negyedikről, mint prérifarkas a gyalogkakukkra. Vagy fordítva. A főszereplők beszélgetéseiben visszatérő motívum, mi volt a hét zombimészárlása, amit természetesen be is mutatnak nekünk az alkotók a legjobb vérben tocsogós jelenetekben.
És ha mindez nem lenne elég, a Zombieland tele van filmes utalásokkal. Azt már megszoktuk, hogy ha bendzsó kerül egy szereplő kezébe, biztosan felhangzik a legendás gitárpárbaj a 72-es Gyilkos túrából, csak itt utána a bendzsóval szétverik egy zombi fejét. A film csúcspontja mégis Bill Murray és az ő munkásságát istenítő Woody Harrelson közös jelenete, ami egy kegyetlenül vicces poénnal végződik, de ezt semmiképp sem spoilerezzük el. Ha a cikk elején emlegetett Haláli hullák hajnala meg a Terrorbolygó 10 pontosak, a Zombielandnek is simán jár 9/10.
