Felkoppintva

Megmondom őszintén, még egyetlen részt sem láttam a Grace Klinikából, nyilván azért, mert előtte mindig a Vészhelyzet van, és kórházból pedig egy is sokk. Akik viszont rendszeres követői a sorozatnak, azoknak nyilván ismerős Katherine Heigl és már elégedetten sikkantanak fel a Felkoppintva című új amerikai vígjáték első utáni képkockáin, hogy: Nini, az Izzie a grészklinikából!

A felsikkantás akkor következik be, ahogy épp elhalt az első filmkockákat követő öblösebb kacaj, amely a sorozatkövető hölgyeket kísérő urak száját hagyta el, látván micsoda jackass (kb.: vadbarom) filmre csalta őket barátnőjük, azt híve - bedőlve a forgalmazó ajánlásának - romantikus vígjátékot lát majd. Az első kockákon ugyanis igazi vadbarmokat látunk, fiúkat szabadjára engedve, ész nélkül.

Persze, szó sincs itt átverésről, pusztán Judd Apatow újabb dobásáról, aki több sajátságos humorú tévésorozat és filmforgatókönyv mellett a 40 éves szűz című vígjátékkal is megörvendeztette rajongóit. A találmányhoz nem kell más, mint két tökéletesen ellentétes jellemű, kinézetű, beállítódású és érdeklődésű főszereplő, akik már egymás mellé állítva is jelentenek bizonyos dramaturgiai dinamikát, ami nem hátrány egy vígjátéknál. És kell egy szituáció, amely során összeütköznek, ezzel a nagyja meg is van oldva.

Főszereplőnek itt van ugye az egyszer a már említett Katherine Heigl, vagyis Allison. Kinézetre a tipikus éltanuló-vezérszurkoló lány, aki egyéb esetekben világot ment meg, most csak karriert épít. Szőke, egészséges, amolyan faros-mellyes, emellett okos is, éppen most adtak neki kiugrási lehetőséget munkahelyén, a sztárfigyelő bulvárműsorban. Ezt megy megünnepelni nővérével éppen.

Ellenpontnak nem szőke kabriós herceg, 82 fogú mosollyal, nem egy gonosz főnök, akiben még motoszkál a szeretnivaló kismackó és nem egy szeretetreméltó, nagyon művelt, de ennél még jobban gátlásosabb könyvesboltos bölcsész van állítva, hanem egy echte lúzer. Ben köpcös, amúgy tökéletesen átlagos srác, aki kizárólag méretes hasispipája társaságában érzi jól magát, és nem is nagyon akar más társat magának. Egyáltalán nem nagyon akar mást, mint szívni. Egy 40 éves szűz, újra Seth Rogen (aki mellesleg csupán 25 éves). Olyan pofa, aki már önmagából, sajátos életmódjából fakadóan, de azon túl sem fog soha összeakadni egy olyan csajjal, mint Allison. És jöhet a nem várt és meglepő szituáció: persze hogy összeakadnak. Sőt, mi több, a találkozás nem várt gyümölcseként Allison terhes lesz.

Eddig rábólinthatunk, hogy na ja, volt már ilyen, ezért nézünk filmeket, ám rendesen úgy szokott történni, hogy igen, az össze nem illő pár összejön, és bebizonyosodik, hogy lehet együtt élni, mosoly, örömkönnyek, vége, főcím. Itt az össze nem illő pár egy kocsmában ütközik össze, úgy hogy nagyon berúgnak, mintegy véletlenül. Allisonnak ez kiruccanás, míg Bennek mindennapos tartózkodási hely az "on the wild side". Az már mindenképpen egyedi motívum, hogy a szinte minden szempontból előnytelen Ben Allison ágyában köt ki, ráadásul olyan részegen, hogy még a gumit se tudja magára felhúzni, ezt persze Allison se veszi észre. Az eredmény az, ami előre görgeti e film cselekményét...

Reggel szemléljük Ben hájas valagát, és röhögünk a kínos reggeli beszélgetésen. De sokat röhögünk a filmen ez után is. Apatow ügyesen megírt forgatókönyve/filmje telis tele van őszinteséggel, friss, valódi szó- és cselekményfordulatokkal, amely ellenállhatatlanul mulatságos élménnyé teszi a filmet. Nem mondanám, hogy zseniális színészeket látunk, hozzájuk véve a mellékszereplőket is, de amit hoznak, azt őszintén teszik, ezáltal hiteles figurákat alkotnak. Paul Rudd, aki Allison nővérének férjét alakítja, azért szállít egy olyan frenetikus Robert De Niro-paródiát, hogy azóta is azon röhögök.

Szóval jó kis vicces film ez. Nincs benne nagy szájbarágó jellemfejlődés, erkölcsi szentbeszéd, meg hasonlók, mindenféle szentimentalizmustól mentes, friss és szórakoztató alkotás.