Intimissimo

  • Virabo / PRAE.HU

Talán az egyik legnagyobb kihívás a sci-fi műfajában az adott világrendet lehetőség szerint minél hitelesebben modellezni. Nyilván módosul a nézőre gyakorolt hatás, ha a közeg szokatlanságával együtt meglepően ismerős.

A 639. baba alkotópárosa egészen különleges környezetbe illesztette kétszemélyes kamaradrámáját. A "klasszikus" hideg, személytelen sci-fi-díszletekkel szemben Dési András György és Móray Gábor története egy melegséget árasztó, barátságos kispolgári otthonban játszódik, a főhős és a főhősnő is barátságos kispolgárok.

A hitelességnek nem elhagyhatatlan feltétele a kidolgozott háttértörténet (főleg, ha összesen 15 perc játékidő áll az alkotók rendelkezésére), a McGuffin módszerrel kiváltható a dráma okának feltérképezése: a szereplők elszigeteltségének/elszigetelődésének közvetlen okozója valamilyen vírustól való megfoghatatlan, leginkább csak sejtetett félelem. A konkrét cselekmény katalizátora pedig nem más, mint egy hiányzó baba, a 639-es. A film egyik legnagyobb érdeme, hogy a maximális kényelemben minimális szabadsággal élő hősöket a maguk egyszerűségében mutatja meg, leleplezve azt a végtelen természetességet, ahogy a kisember akár az elviselhetetlen magányhoz is alkalmazkodni képes, vagy legalábbis igyekszik. Ahol az egyedüllét az életrend alapja, ott az ?államilag támogatott? önkielégítés is csak egy kissé sikamlós, de alapvetően ugyanolyan természetes beszédtémává válik, mint például a főzési szokások, vagy a virtuális háziállatok tartásának előnyei és hátrányai. A nő és a férfi találkozásakor elhangzó hétköznapinak tűnő párbeszéd, az esetlen, felszínes mondatok rámutatnak a helyzet abszurditására: ez a lényegtelen gagyogás az egyetlen eszköz, amelynek segítségével hőseink kapcsolatba léphetnek egymással, ez az intimitás csúcsa.

A terület, ahol ez a műfaj a legerősebben serkenti az alkotói kreativitást: a részletek kidolgozása. A "magasabb prioritással" rendelkező egyénre fókuszáló, a fal mentén vándorló televízió, az állítható helyzetű, színű és nagyságú hal, a gombnyomásra eltűnő vagy köretet váltó sült hús mind Dési és Móray ötletekkel teli szürkeállományát dicsérik.

A Scherer Péter ? Murányi Tünde párosnak, a mindenféle high-tech eszközök ellenére otthonosan berendezett lakásnak, illetve az alapingerként használt tévézümmögésnek és a képi világot támogató zenének köszönhetően minden a külvilágból érkező, embertelen intézkedés ellenére a lakásban közvetlen, barátságos a légkör. A férfi és a nő bájos kettőse és találkozásuk indoka között éles az ellentét, az emberi és az embertelen azonban nem lép kölcsönhatásba egymással, a nő nem megváltást jelent a férfinak, csak érzékenyebbé teszi a távozása után érzett ürességre.