Hatalmas népszerűségnek örvendenek hazánkban is az skandináv krimik, amelyek az úgynevezett nordic noir alműfajba tartoznak. Jellemzői a kietlen, kopár, mégis fenséges helyszín, ahol a táj hangulatteremtő elemként szolgál. Általában a bűnügynek valami sötét, múltbéli eseményhez is köze van, a sztori pedig – ahogy krimik általában – reflektál a jelen társadalmi problémáira. Elsőre kézenfekvőnek hangzik, ám nem könnyű elkapni a stílust, és felépíteni egy szövevényes ügyet. Következzen hét olyan forgatókönyvíró, akinek a vérében van a jeges hangulat és a hűvös logika.

Camilla Ahlgren

1964-ben született Lundban, 1994 óta forgatókönyvíró és forgatókönyv-szerkesztő. Eredetileg tanárként dolgozott, ám 1990-ben, az egyre romló körülmények miatt azt tanácsolták neki, nézzen másik munka után. Így került a svéd állami televízióhoz (SVT), ahol a fiatal színészeket oktatta, majd elvégzett egy forgatókönyvírói tanfolyamot, és 1994-ben csatlakozott a Bert – Den siste oskulden (Ben – Az utolsó szűz) című svéd szappanopera forgatókönyvírói stábjához, kezdetben asszisztensként, majd munkatárssá léptett elő. A híd című sorozat összes évadjának megírásában részt vett, a személyes kedvence a harmadik szezon. A forgatókönyvírás számára egy közösségi munka, miként egy interjúban mondta:

„Összedobjuk a dolgokat, és támogatjuk egymást. Nehéz egyedül dolgozni, mert ez egy eléggé intenzív munka, és mindig ott lebeg felettünk a határidő pallosa. Sokat nevetünk munka közben, különben elviselhetetlen lenne.”

A Netflix első svéd sorozatát, a Futóhomokot is ő adaptálta Malin Persson Giolito regényéből.

Måns Mårlind

Az 1969-ben született svéd filmes elsősorban rendezőként ismert: ő jegyzi egyebek közt a Végső menedék (2010) és a Underworld - Az ébredés (2012) című filmeket. Nem az a tipikus krimiíró, hiszen két horrorfilmről beszélünk, a korábbi tévés munkái közt pedig találunk drámát (Radioskugga, 1995) és ifjúsági sci-fit (Kenny Starfighter, 1997) is. Első, és eddig egyetlen nordic noir a filmográfiájában A híd. A Netflixen látható A legyőzött című sorozata inkább történelmi thriller, ami a második világháború utáni káoszban játszódik, Berlinben.

Hans Rosenfeldt

Nem is lenne teljes a kép, ha A híd forgatókönyvíró közt ne volna egy regényíró is. A több mint két méter magas Hans Petersson (ezen a néven született) sokáig kosárlabda játékos akart lenni, majd ideig fókaidomárként dolgozott, később sofőr, tanár és színész is volt. Jelenleg elsősorban rádiós műsorvezetőként, valamint regény- és forgatókönyvíróként ismert. Michael Hjorth-el közösen írják a Sebastian Bergman-regényeket, melynek középpontjában egy kriminálpszichológus áll (a regényeket magyarul az Animus Kiadó jelentette meg). Petersson még az iskola alatt vette fel a Rosenfeldt nevet, ami édesanyja leánykori neve volt.

2006-ban őt kérte fel a svéd Filmlance International produkciós cég, hogy készítsen egy sorozatot, ami Svédországban és Dániában játszódik: ebből lett A híd.

Emellett a Marcella című, angol nyelvű brit krimisorozat is híres tőle, melyben szintén megidézi a nordic noir hangulatot.

még több Nordic noir

Kihagyhatatlan skandináv krimisorozatok

A napokban került műsorra (Duna Tv) a közmegegyezés szerinti legjobb skandináv sorozat, A híd, és ennek örömére gyűjtöttük össze a legjobb hasonló krimisorozatokat. Egészségetekre!

Tovább

Adam Price

A vendéglősként és forgatókönyvíróként dolgozó Price a kilencvenes években a jogot is elvégezte a Koppenhágai Egyetemen. Nem vélelten, hogy ő az egyik írója a nagy sikerű dán politikai sorozatnak, a Borgennek, ami hamisítatlan nordic noire hangulattal mutatja be a dán politikai életet. Középpontjában Birgitte Nyborg Christensen áll, aki végül Dánia első női miniszterelnöke lesz. „Szeretném, ha elhinnék, hogy Birgitte Nyborgban van egy cseppnyi idealizmus. Profi politikussá vált, de fontos, hogy megvan benne az idealizmus.” - jellemezte Price a karaktert. A televíziós munkák mellett színdarabokat és musicaleket is ír. A 2014-ben bemutatott A Conversation Before Death (’Beszélgetés a halál előtt’) című darabját a kritikusok is elismerték.

Tobias Lindholm

Az 1977-ben született dán rendező és forgatókönyvíró 2007-ben végzett a Dán Nemzeti Filmiskolában. Az első tévés sikere a Borgen volt: az első két évad mind a 20 epizódjában részt vett vagy epizód- vagy történetíróként. 2011-ben azonban otthagyta a sorozatot, és a harmadik, valamint negyedik évadban már nem vett részt. Gyakran dolgozik együtt Thomas Vinterberggel is: a 2012-es A vadászat című film forgatókönyvét együtt írták. A Mads Mikkelsen főszereplésével készült lélektani drámában egy kisvárosi tanárt pedofíliával vádolnak. De szintén Lindholm és Vinterberg írta a nagy sikerű Még egy kört mindenkinek forgatókönyvét is. Természetesen a krimitől se távolodott el: a 2020-as A nyomozás című HBO-sorozat mind a 6 epizódját ő írta.

Søren Sveistrup

Újabb regényíró a listán: Sveistrupnak köszönhetjük A gesztenyeember című regényt, amiből a Netflix készített sorozatot a szerző forgatókönyve alapján (a könyv a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg magyarul). De ő a kreátora az Egy gyilkos ügy című sorozatnak, amiből Gyilkosság címen készült sikeres remake. Ő is elvégezte a forgatókönyvírást a Dán Nemzeti Filmiskolában, Koppenhágai Egyetemen pedig történelmet és irodalmat tanult. Egy interjúban a következőt mondta a skandináv krimiről:

„Mondhatják, hogy a nordic noir csak mészárlás, vér és nők molesztálása, de amit én írok, az az érzelmekről is szól. Enélkül nincs értelme írni, még egy krimit sem.”

Mikael Torfason

Az izlandi művész regényeket, színdarabokat és forgatókönyveket ír, többféle műfajban. Ráadásul számtalan, neves izlandi lap szerkesztője is volt már. Első filmjét, a Gemsart 2002-ben mutatták be. A kamaszokról szóló drámát Torfason írta és rendezte is. A Netflixre készült A Valhalla gyilkosságok című nordic noir mind a nyolc epizódjának forgatókönyvében részt vett, de alapvetően nem krimiben utazik, a szatíra és a családtörténet közelebb áll hozzá.

(via Nordic Women in Film, Wikipedia)