A híd (2011)

Az eredeti dán címén Broen, svédül Bron címre hallgató súlyos bűnügyi alkotás meglehetősen brutális sztorija úgy indul, hogy egy svéd politikusnő holttestére bukkannak az Øresund híd közepén, ami Koppenhágát köti össze Malmővel. Mindkét ország, azaz Dánia és Svédország rendőrei is kénytelenek részt venni a nyomozásban

– mivel a holttest félbe van vágva, és pontosan az országhatáron hagyták.

Akárcsak minden magára kicsit is adó skandináv krimiben, itt is kiemelten fontossá válik a nyomozók karaktere és az ő háttértörténetük is. Esetünkben az autisztikus vonásokkal rendelkező svéd Saga Norén (Sofia Helin) áll a középpontban, aki eleinte, az első két bűnesetben a dán Martin Rohdéval (Kim Bodnia) dolgozik együtt - a későbbi évadokban más társa lesz.

Wallander (2005)

A Wallander Svédországban filmsorozatként kezdte a pályafutását még a 90-es években, amit aztán 2005-ben egy tévésorozat követett - és, hogy megkavarják a nézőket, ennek is számos epizódját vetítették moziban is. A széria a népszerű író, a 2015-ben elhunyt Henning Mankell regényeit adaptálta a képernyőre, főszerepben a címadó Kurt Wallanderrel (Krister Henriksson), az idealista, de problémás nyomozóval,

akinek az egyetlen igazi barátja egy kutya. 

A sorozat legfőbb erénye, hogy elsősorban az áldozatokkal mélyen együtt érző detektívre, továbbá az ügyeket körül lengő misztikumra koncentrál, és nem az akcióra. A Wallanderből négy évadot megélt, Kenneth Branagh főszereplésével készült, és Tom Hiddlestont is felvonultató brit remake született ugyanazzal a címmel, és hatalmas népszerűségre tett szert.

Egy gyilkos ügy (2007)

Egy fiatal lány brutális meggyilkolása miatt kiterjedt rendőrségi nyomozás indul. Sarah Lund nyomozónő (Sofie Grabol) utolsó napját tölti szolgálatban mint az emberölési osztály vezetője - már új, svédországi életére készül. Ám ezt az ügyet sehogy sem tudja maga mögött hagyni, ennek még a végére szeretne járni.

A megölt lány szülei és barátai a poklok poklát élik át szerettük elvesztése miatt,

miközben a koppenhágai polgármesteri székre pályázó Troels Hartmann (Lars Mikkelsen) sikeres kampánya közepén kiderül, hogy a gyilkosságot komoly szálak kötik kampányához. A nyomozás húsz napja alatt gyanú gyanúra halmozódik, erőszak és erősödő politikai nyomás nehezíti a gyilkos utáni hajszát. A szériából az AMC csatorna is készített remake-et Gyilkosság címmel, ami egyébként szintén erősre sikerült.

Beck (1997)

A svéd krimisorozat címszereplője és főhőse Martin Beck (Peter Haber), aki különc, erősen excentrikus partnerével, Gunvald Larssonnal (Mikael Persbrandt) Stockholm kevésbé tetszetős részein oldanak meg véres és sokszor összetett bűnügyeket

– bár az előkelő városrészek is hozzák a maguk gyilkossági ügyeit.

A jelenleg 9. évadánál tartó széria Maj Sjöwall és Per Wahlöö a 60-as években íródott regényfolyamán alapszik, és furcsa módon került közönség elé. Az első három évad ugyanis elsőként DVD-n jött ki, de több epizódját a mozikban is vetítették, végül a rendszeres sugárzást csak az ötödik évad érte el, ahol norvég vendégnyomozóként főszereplő lett Kristofer Hivju, a Trónok harca Tormundja.

Kard által vész (2011)

Elsebeth Egholm eredeti ötletéből készült ez a dán krimisorozat, amely fordulatos és kendőzetlen cselekményével a skandináv thrillerek vérfagyasztó hangulatát idézi. A tíz részből álló széria – amelyet sok helyen 5 egész estés hosszúságú epizóddal vetítenek, és amelyhez egy 92 perces mozifilm is járt - középpontjában egy koppenhágai nyomozóalakulat áll, amely olyan sorozatgyilkosságok ügyében nyomoz, 

amelyeknek elkövetőinek viselkedési normái eltérnek a megszokottól.

A sorozatot a csapaton belüli dinamika viszi előre – különösen a keményfejű nyomozónő, Katrine (Laura Sofia Bach) alakja, aki bárkivel hajlandó konfrontálódni, ha az adott ügy azt követeli meg. A sorozatot 2019-ben rebootolták két évadra, illetve A gyilkosnak ölni kell (2014) címmel sikeres amerikai remake is készült belőle, de a hollandok is feldolgozták.

A tetovált lány-sorozat (2010)

Eredeti címén a Millennium A tetovált lány-filmek továbbgondolása, pontosabban egy hatrészes minisorozatként való tálalása. Vagyis a három film mindegyike két-két 90 perces dupla epizódként, rengeteg extra jelenettel bővítve dolgozza fel Stieg Larsson regényeit. Amelyben a lecsúszott gazdasági újságíró, Mikael Blomkvist (Michael Nyqvist) próbálja meg kideríteni, mi történt egy régi családi tragédia során, és nem várt segítőtársra akad a tetovált hacker lány, Lisbeth Salander (Noomi Rapace) személyében, aki amolyan XXI. századi önjelölt igazságosztó – természetesen nyomasztó háttértörténettel. Minél mélyebbre ás a furcsa páros a múltban, annál sötétebb és veszélyesebb dolgok kerülnek felszínre.

Borgen (2010)

A dán Borgen egy fiktív dán miniszterelnök, Birgitte Nyborg (Sidse Babett Knudsen) személyén keresztül mutatja be az ország szintén fiktív, de nagyon is valóságosnak ható hatalmi harcait. A történet sok más politikai sorozattal ellentétben jobbára hanyagolja a családi drámát, és a miniszterelnökséggel járó konfliktusokat és játszmákat helyezi előtérbe, amelyben egy nőnek kell megállnia a helyét, szinte mindig férfiakkal szemben. Intelligens, jól összerakott, valós társadalmi problémákkal foglalkozó széria, ami rendszerint thrillerként kezeli a politikát – és a párhuzam azért is jó, mert a legtöbb minden a színfalak mögött történik,

gyakori a megtévesztés, az átverés és árulás,

és gyakran nem tudni, pontosan milyen indokok állnak egy-egy cselekedet mögött. A sorozat azt is érzékletesen mutatja be, hogy a hatalom milyen módon változtatja meg az embert, mert ne legyünk naivak, pontosan ez történik az eleinte idealista Birgitte Nyborggal is. Az alkotók egyébként a jövőbe láttak, a második szezon sugárzása után lett ugyanis először nő Dánia miniszterelnöke.

A kalifátus (2020)

A skandináv társadalmak ma már rendkívül sokszínűek, így lehet, hogy A kalifátus rendezője Goran Kapetanovic névre hallgat, hősei pedig olyan, főleg muszlim nők, akik belekeverednek az ISIS közelgő, Svédország elleni támadásába. Egy szorult helyzetű anya, egy bátor diák és egy elszánt rendőrnő (Aliette Opheim) kalandjait követhetjük, Svédországban és természetesen a Közel-Keleten.

Bár az inspirációt egy valós angol eset jelentette, a rendkívül hiteles megjelenítés mégis tipikusan svéd,

és nem véletlenül aratott A hídat is gyártó Filmlance stúdió által készített, 8 epizódból álló sorozat hatalmas sikert nem csak hazájában, hanem világszerte is. A muszlim közösség árnyalt, elfogulatlan bemutatása a széria erőssége.