Lehet, hogy a hülyéken nevetni nem szép dolog, de ha a Coen fivérek zseniális fekete humorának többnyire ők a céltáblái, nem tudunk mást tenni. A testvérek eddigi rendezései szinte mind azonnal kultfilmekké váltak, a Fargotól kezdve az Oscart jelentő Nem vénnek való vidékig ? utolsó alkotásuk, az Égető bizonyíték nem kivétel ez alól.
Megkavart szálakon futó, véletlenszerűen össze-összeérő történetekből filmet csinálni manapság divatos dolog ? Coenéknek azonban szinte ez a védjegye. Mint ahogy az is, hogy mindig tökéletes munkát várnak el munkatársaiktól, az operatőrtől kezdve a színészeken át a zeneszerzőig. De természetesen saját maguktól sem követelnek kevesebbet ? általában saját forgatókönyvből dolgoznak, amire a szokatlan fordulatok, szállóigévé váló párbeszédek és a telitalálatos karakterek a jellemzőek.
A Burn After Reading, azaz Égető bizonyíték című legújabb filmjük pár enyhén dilis, de általában véve hétköznapinak mondható emberről szól, akik valami nagy dologra bukkannak egy véletlenül megtalált CD-n. Vagy legalábbis ők ezt hiszik. Fontos szerephez jut ezen kívül az iszákos John Malkovich, a szexmániás George Clooney és a CIA is.
A mozi egyik erénye a humor széles skálája, a finom kis szövegbeli poénoktól a durva morbidságokon át az átlagosabb helyzet és jellemkomikumig. Minden néző talál benne egy kis kuncogni- és fetrengve röhögnivalót is, akármilyen is a humorérzéke. A színésznagyágyúk pedig még dobnak rajta egy hatalmasat. Malkovich és Clooeny mellett Frances McDormand és Tilda Swinton remekel, de a legidiótább szereplőt ? tőle szokatlan módon ? Brad Pitt alakítja, mégpedig felejthetetlenül. Kicsit talán ripacskodó, de kétség kívül meglepő szerepben láthatjuk viszont ? ő a folyton piros tréningruhában, edzőteremben nyomuló langyi testépítő, aki olyasmibe vág bele, ami nagyon nem nekivaló...
Sajnos a spoiler veszélye nelkül a sztoriból sokkal többet elárulni lehetetlen, azt azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezt a filmet mindenkinek érdemes megnézni. Az év vígjátéka lehet, aminek a lezárása ugyan kicsit kidolgozatlannak tűnik első látásra, de ez semmit sem von le abból a másfélórás élvezetből, amit a nézőnek nyújt.
