Anglia, Franciaország, Benelux Államok, Lengyelország, Német ajkú országok

Legyél király egy napra! - így szól a hagyomány Európa számos országában. A három királyokra emlékező tradíció egyben mókás játék is: az ebédkor felszolgált sütemények egyikébe valamilyen csecsebecsét (vagy egy szem babot) is belesütöttek. Akinél a szerencsés darab édesség landol, az király vagy királynő lesz egy napra, fejére pedig papírkoronát tesznek. Angliában tipikus sütemény a Twelfth Cake, egy narancsos-citromos-[img id=562718 instance=1 align=left img]szegfűszeges torta, tetején királyi dekorációval. Receptjét először 1803-ban jegyezték le, de régi forrásokból azt is megtudjuk, hogy nem csupán királyt választanak a sütemények, hanem a belesütött tárgyak alapján az illetőből válhatott a “gonosz” ha a szegfűszeget kapta, a “bolond”, ha egy ágacskát lelt vagy aki egy kis rongyot talált, az lett az “utcalány”.

Franciaországban a galette des Rois (királyok tortája) nevű sütit sütik ezen a napon: egy aranyra színezett, frangipánnal, gyümölccsel vagy csokoládéval töltött tortát vagy korona alakú briósokat és kis süteményeket, amelyeket összefoglalva gâteau des Rois-nak (királyok süteménye) hívnak. Az előbb említett tortát az asztal legfiatalabb (tehát elvileg legártatlanabb) tagja vágja fel, és akinek a fogába beleáll a tortába sütött ékszer, az lesz király/királynő egy napra.

A Benelux államokban érmét rejtenek a Koningentaart-ba (királyok lepényébe) vagy a Koningenbrood-ba [img id=562716 instance=1 align=right img](királyok kenyerébe), a szerencsés megtaláló pedig szintén egynapi uralkodói státuszt kap. A francia hagyományhoz hasonlóan marcipános töltelékkel készül a lengyelek háromkirályok süteménye is, ahol újfent koronát szolgálnak fel a trükkös édesség mellé. A német ajkú európai országokban pedig a kör vagy Buchteln (a bukta svájci megfelelője) alakú tortákat naranccsal és fűszerekkel ízesítik, ezzel utalva a három királyok által ajándékként hozott tömjénre, mirhára és aranyra, de itt is népszerűek lettek a kis, korona alakú sütemények. Bizsu mellett néha egy teljes mandulát sütnek a sütibe, hogy királyt vagy királynőt válasszanak.

Bulgária, Brazília, Egyiptom
A bolgárok nem annyira a nap kulináris élvezetét részesítik előnyben, hanem Krisztus megkeresztelésére emlékeznek egy igen veszélyes hagyománnyal, a Yordanovnen-nel (Jordán napja, utalva a szent folyóra). A város papja a környékhez legközelebb eső folyóba vagy tóba egy fakeresztet hajít, amelyért fiatal férfiak ugranak be a fagyos, januári vízbe, hogy versenyt ússzanak érte. A férfi, akinek sikerült kihoznia a keresztet a partra, egész családjával együtt jólétre és egészségre számíthat az adott esztendőben. A brazilok ennyire nem hardcore módon nyomják: ők egyszerűen egész este hagyományos ételeket esznek és mulatoznak, valamint ezen a napon szedik le a karácsonyi dekorációt is. Ezzel tökéletes ellentétben az egyiptomi koptkeresztények egész nap koplalnak és a megváltó születésétől egészen megkeresztelkedéséig megemlékeznek tetteiről, valamint a házakat szenteltvízzel áldják meg.

[img id=562717 instance=1 align=left img]Finnország, Írország
Északi testvéreink ezen a napon az áldozatos misszionárius munka mellett csillag alakú, fűszeres süteményt esznek. A Piparkakku nevű ételt három részre töri egy ember a tenyerében, majd hárman megeszik mindegyik részt teljes némaságban úgy, hogy közben kívánnak valamit, amely a hiedelmek szerint meg fog valósulni.

Az íreknél ez a nap a hölgyekről szól a Nollaig na mBan (azaz a Nők karácsonya) keretében a kánai mennyegzőről emlékszik meg a szebbík ír nem, méghozzá mivel mással, mint egy hosszú esti kocsmázással.

Guadelupe
Végül egy nem szokványos vízkereszt: Guadelupe-ban nem karácsony utolsó napjának számít az epifánia, hanem egy hatalmas, eget rengető táncos mulatság keretében a Kannaval, azaz karneváli időszak kezdetét ünneplik meg.