Az Eltávozott nap a magyar beatkorszak különös lenyomata, ami kicsit hoz a francia újhullámból is, és rendkívül sokat árul el a rendezőnőről, Mészáros Mártáról.
A szövőnőként dolgozó 24 éves Szőnyi Erzsi a Fóti Gyermekvárosban nőtt föl. Szüleit kereső hirdetésére váratlanul választ kap, és ezért meglátogatja anyját Várkúton, aki fél a szép és túl természetes lánytól és továbbra is titkolja kapcsolatukat férje előtt. Az anya ugyanis konzervatív paraszti környezetben él, amolyan fejkendős rabszolga, férje soha nem a nevén szólítja, csak „asszonynak” nevezi. A nő retteg, hogy bárki megtudja, törvénytelen gyereket szült annak idején, a családjának azt hazudja, unokahúga az ismeretlen, kirívó pesti lány, akiről ő sem akar semmit sem tudni. A kudarctól levert, magányos Erzsi hagyja, hogy az események megtörténjenek vele: futó kalandba kezd a vonaton megismert fiúval, támogat egy züllött férfit, aki állítólagos „halott szüleiről" hoz hírt. Majd egy klubban, ahol az Illés együttes játszik, hagyja, hogy a kihívóan viselkedő Gábor kikezdjen vele.
A rendezőnő, a korán árvaságra jutott, kalandos körülmények között nevelkedett, majd örökbefogadó szülőkhöz került Mészáros Márta (Napló gyermekeimnek) első, 1968-as játékfilmjében már megfigyelhetőek az életmű jellegzetes tematikái. Ilyen a szülő-gyerek kapcsolat, a szülő avagy a gyermekhiány, a hősnő identitáskeresése, valamint szeretetre és szerelemre való vágyakozása. A film különböző nemzetközi fesztiválokon nyert díjakat, ezzel elindítva Mészáros játékfilmrendezői karrierjét, akire különös módon külföldön előbb figyeltek fel, mint idehaza. A film azonban nem csak a rendezőnőről szó, hanem a magyar beatkorszakről, hiszen a főszereplő Kovács Kati korának egyik legtehetségesebb énekesnője volt – színésznőként talán kevésbé csillogott, de markáns a jelenléte -, a filmben pedig nemcsak megjelenik az Illés együttes, sőt, a címet is tőlük kölcsönözték, de Szörényi Levente volt a zeneszerző.
