A népszerű szerelmi szakértő, dr. Emma Lloyd (Uma Thurman) rádiós tanácsaival meghiúsítja Patrick (Jeffrey Dean Morgan) és jövendőbelije frigyét. A lány dr. Lloyd szavai hatására meggondolja magát, lefújja az esküvőt, a hoppon maradt Patrick pedig sajátos bosszút forral.
A sztori
A sármos tűzoltó hackerkedő indiai cimborája segítségével a szintén esküvőre készülő Emma férjeként regisztráltatja magát az anyakönyvi rendszerben, így törve borsot élete megrontójának fent hordott orra alá. Emma kétségbeesetten próbálja meggyőzni vőlegényét, Richardot (Colin Firth), hogy csupán félreértésről van szó. Richardnak különösen rosszkor jön a kellemetlen közjáték, hiszen egyúttal ő Emma új könyvének kiadója is, és kinek hiányzik egy ilyen negatív hírverés? A szerelemdoktornő felkeresi "férjét", hogy rendezzék a papírmunkát, ám Patrick csak látszólag segíti a helyzet tisztázását. Alaposan meg akarja leckéztetni Emmát, ám az egyre zűrösebbé váló események és érzelmek újabb és újabb fordulatokat vesznek.
A forgatókönyv
Előre kell bocsátanom, hogy a film egyik legnagyobb erénye, hogy csupán 90 perc. Szívük mélyén az alkotók is érezhették, hogy jobb ezen minél előbb túllenni. Ez azonban olyan anomáliákat eredményezett, mint például a nem kellő felvezetés, melynek hiányában nem ismerjük meg a szereplőket eléggé ahhoz, hogy kicsit is bele tudjuk élni magunkat a helyzetükbe. Az is elég furcsán veszi ki magát, hogy a vérző szívű lánglovag nagyjából egy nap alatt letudja a szomorkodást, majd újabb egy nap alatt már bele is szeret a gyűlöletes perszónába. És ezzel nem lőttem le a poént, mert nincs az a néző, aki ne tudná öt perc után, hogy mi fog következni, beleértve az úgynevezett csavarokat is, és hogy vajon mi lesz a végkifejlet.
Nemcsak a történetvezetés tekintetében nem érnek minket meglepetések, de sajnos a poénokat illetően sem. Bár e téren más gondok is adódnak. Hiszen ha jobban belegondolunk, a slaggal való lelocsolás, vagy a fej pultba való beverése a némafilmek óta soha nem volt különösebben rekeszizomgyilkos. Ennyit a forgatókönyvről. Igaz, a magyar címről nem az alkotók tehetnek, mégsem tudok szó nélkül elmenni emellett a borzalom mellett, ami nem egyszerűen szellemtelen, hanem még ékes magyar nyelvünket is kínpadra vonja.
A szereplők
Ami a színészeket illeti, Colin Firth-nek nem kellett volna ezt a szerepet elvállalva még beljebb tuszkolnia magát a karót nyelt, megbízható, ámde unalmas balfék skatulyájába. De ez legalább testhez áll neki, Jeffrey Dean Morgant viszont sokkal inkább valami macsós szerepkörben tudnám elképzelni. Igaz önmagában még a romantikus főhős-szerep sem áll tőle annyira távol (lásd: P.S. I Love You), mint amennyire bénán játszott ebben a filmben, folyamatos bárgyú vigyorral a fején. Az igazán vérlázító azonban az, hogy kinek jut egyáltalán eszébe Uma Thurmanre romantikus vígjátéki(nak szánt) szerepet osztani? Vagy látott valaha valaki egyetlen olyan filmet is, amiben Uma komikaként remekelt? Ugye, hogy nem. Nos, sajnos ezúttal sem tud mit kezdeni a szereppel, ripacskodása szánalomkeltő.
Az erények
Azért beszéljünk a film - rövidsége melletti - pozitívumairól is. Egyrészt szép New York-i látképekkel operál, másrészt kifigurázza a trendi, észosztó életvezetési tanácsadókat és önsegítő bestsellereiket, amelyekkel valójában csak önmagukat segítik egy kellemesebb életszínvonalhoz. Ez a téma azonban sokkal szellemesebb megvalósítást érdemelt volna. Erre a filmre kár volt pocsékolni a drága celluloidot. Legalább ezekben a vészterhes, recessziós időkben jobban meggondolhatnák egyesek, hogy mire költik a pénzt.
Kinek ajánljuk?
- Életvezetési tanácsadóknak, hogy mások hibáiból tanuljanak.
- New York szerelmeseinek.
Kinek nem?
- Aki olyan bohó, hogy az önfeledt szórakozás kedvéért ül be egy vígjátékra.
- Aki Umát csak Tarantino-filmekben tartja viccesnek.
3/10
