A legjobb sci-fik nemcsak egy történet elmesélésére vállalkoznak, de képesek olyan jövőképet is felvázolni, ami rezonál a nézők reményeivel, vágyaival vagy félelmeivel. Vannak filmek, amelyek a létező legjobb forgatókönyvet képzelik el az emberiség számára, már ami a technikai fejlődést és a harmonikus együttélés lehetőségeit illeti, míg a disztópiákban tombol a bűnözés és a káosz, és ami elromolhat, az el is romlik. Nézzük először a vonzóbb jövőképeket, utána pedig a földi poklokat.

Ahol szívesen élnénk

Hill Valley (Vissza a jövőbe 2.)

Marty McFly 1985-ös Hill Valley-je (amit a San Fernando-völgyről mintáztak, és részben ott is forgattak) kellemes helynek tűnik, de a város 2015-ös verziója még vonzóbb. Ebben a retrofuturista paradicsomban vannak repülő autók, menő légdeszkák és önszárító kabátok is, maga a település mégse egy utópisztikus sci-fi díszletének, hanem egy élhető helynek tűnik. A kerítés persze nincs teljesen kolbászból, a Pepsi például méregdrága, és a drákóian szigorú törvények is inkább egy Szingapúr-féle autoriter államot idéznek.

Axiom (WALL-E)

Igaz, hogy a Pixar Oscar-díjas filmjében a Föld már csak egy óriási szeméttelepként funkcionál, de cserébe az emberiség olyan gigantikus „űrhajóvárosokban” lazulhat, mint az Axiom.

Lakói gyakorlatilag minden földi jóhoz hozzáférnek,

és még dolgozniuk se kell, mert a robotok mindent megcsinálnak helyettük. Ennek persze az a káros mellékhatása, hogy mindenki túlsúlyos és motiválatlan, de ezen azért lehetne segíteni diétával és rendszeres testmozgással.

San Francisco (Star Trek)

A Star Treket megalkotó Gene Roddenberry egy olyan jövőt képzelt el, amelyben az emberek már túlléptek kicsinyes konfliktusaikon, és ezt a gondolatot volt hivatott illusztrálni az 1979-es mozifilmben a Csillagflotta bázisaként szolgáló San Francisco is. A választás logikus volt, hiszen a franchise-t azok a progresszív gondolatok inspirálták, amelyekről a város is híres. A filmben San Francisco olyan élhető helyként jelenik meg, amely egyben az intergalaktikus diplomáciának is helyt ad, és ahol a különböző fajok megtanulhatnak együtt dolgozni.

Az alkotók ezzel azt szerették volna közvetíteni, hogy a jövő a fejlődés izgalmát is jelentheti, és nem feltétlenül olyasmit, amitől rettegni kellene.

És ahol nem szívesen élnénk

Los Angeles (Szárnyas fejvadász)

Ridley Scott filmjének megalopolisza messziről talán hívogatónak tűnhet futurisztikus felhőkarcolóival és neonfényeivel,

Azoknak se sokkal jobb, akik nem az utcaszinten vegetálnak, és ki tudják élvezni a fejlődés technikai előnyeit, mert a szennyezettség és a túlzsúfoltság őket is érinti.

New York (Menekülés New Yorkból)

A 80-as években az egekbe szökött a bűnözési ráta, úgyhogy az ekkor készült filmekben is feltekerték 11-re a disztópiát. Ebben az 1988-as valóságban az USA hadban áll Kínával és a Szovjetunióval, miközben odahaza

400 százalékkal nőtt a bűnözés,

ezért Manhattant fallal körülvett börtönszigetté alakítják át, ahol a maffiavezérek hadurakként uralkodnak. Innen kell kimenekítenie az elnököt Snake Plissken (Kurt Russell) exkommandósnak.

Mega-City One (Dredd)

Ridley Scott Los Angelese és John Carpenter New Yorkja is mesébe illő utópiának tűnik a Dredd-képregények, illetve a filmadaptációk Mega-City One-jához képest. Ebben a jövőben az Amerikai Egyesült Államok már radioaktív pusztaság, az ország keleti partvidéke pedig egyetlen összefüggő metropolisszá változott, ahol 800 millió lakos él összezsúfolódva, és ahol naponta 17 ezer bejelentett bűneset történik, melyeknek csupán 6 százalékával tudnak a hatóságok foglalkozni. Ebben a földi pokolban hagyományos eszközökkel már nem is lehet rendet tartani,

így Dredd és kollégái rendőrök, bírók és ítélet-végrehajtók is egy személyben.

+1 San Angeles (A pusztító)

A 80-as évekből ismert, bűnözéstől fertőzött Los Angelesben dolgozik a kőkemény rendőr, John Spartan, mígnem egy rosszul sikerült túszmentés után büntetésből hibernálják, és csak 2032-ben olvasztják ki. A városból ekkora már egy utópisztikus dél-kaliforniai agglomeráció lett, ami San Diego, Los Angeles és Santa Barbara városok összenövéséből alakult ki. A bűnözést sikerült gyakorlatilag nullára visszaszorítani, ami örvendetes, de közben a társadalom át esett a ló túloldalára. Immár annyira hiperérzékeny mindenki, hogy még a káromkodást is büntetik, és a fizikai kontaktusokat is beszüntették, a szexet is beleértve. A Stallone által alakított Spartan szerencsére a fináléban ajánl egy kompromisszumot:

Via: Screenrant