Állítólag a mozi történetében ez a film hozta a legtöbb bevételt az első héten, és persze szétrágod a körmöd a sok, többnyire villámszerűen becsapódó fordulaton - ha tudsz még hinni a tündérmeséknek, azaz a "jó ember-rossz ember" sztoriknak, meg a látványeffektusoknak. A Végképp eltörölni című film rendezője, Charles Russel azonban megkönnyíti, hogy beleéld magad. Egy csipetnyi realitásízt kever a sztoriba: a kormánytisztviselők korruptak, fegyverekkel kereskednek, az orosz maffia is itt van, és a főhős - titkos ügynök - partnere egy színes bőrű lány (Vanessa Williams). Ha szerelem nem is lesz a dologból - akciófilmben ilyesmire nincs idő -, azért mégis szép dolog egy világhírű fehér színésztől. Ja, merthogy az egészet Arnold Schwarzenegger vezényli - egy szó mint száz, megérdemelten kaszálnak. Egy cég kifejleszti a világ legrémesebb rohamfegyverét - lézer, elektromágnesestér-csináló vagy mifene, ami ha eltalál valakit, az elrepül a jófenébe, és minden leég. Egy baja van, hogy legalább egy mázsa egy-egy darabja - ezért is kell Schwarzenegger, aki az egyik jelentben aztán mindkét kezében tart egy ilyen halálmasinát. Egyébként a tanúvédelmi program titkos ügynöke, és azt a csajt védelmezi, aki leleplező adatokat gyűjtött e fegyvergyártó cég fegyvercsempészetéről, valamint magas rangú kormánytisztviselők csúnya üzelmeiről. (Szép komputerjátékokat látni a filmen...) Persze el akarják kapni, és persze Schwarzenegger az, aki tűzön-vízen át védelmezi - a tűz és víz ezúttal szó szerint értendő. E feladathoz persze nem elég a muszkli, ehhez ész is kell, és Schwarzenegger figurája ennyiben is egyedülálló: a korábbi izomember-mozihősökkel szemben ő ésszel is dolgozik, és mindenkit át tud verni, aki keresztbe tesz neki. Pedig vannak egy páran, ráadásul saját munkatársai, főnökei, csupa ravasz góré. Az akciófilm eszköztárába így bekerül a szuperagy is... Hogy aztán egy New York felett repülőgépből ernyő nélkül kiugrik, majd a levegőben elkapja a csukott ejtőernyőt - azon nem kell kekeckedni, hozzátartozik a meséhez, s különben is ezt eszi a jónép. Meg azt, hogy ötpercenként lángtenger vagy éppen alligátortámadás robban be a szélesvásznúba. Van mit nézni. Bár például Hitchcock mozijában rémesebb a nézőtéri rettegés: még sehol a gyilkos, de te már úgy kivagy, hogy ha nem szégyellnéd, rohannál a toalettre. Mert ott van kifejlés, a majré szép lassan eszi a lelked. De hát változnak az idők: ezt is gyorsabban kell/lehet csinálni. Csak cikizek itt, pedig ennek a filmnek legalább két érdekes tanulsága van. Az egyik, hogy a készítők pompásan mérték be a piacot. Mire a film kijött, megjelent az új félelem: rettegés az amerikai szélsőjobboldali patriotizmustól, ami mára bizony már robbantgat. Azaz: itt volt előrelátás. A másik: a tanúvédő program - ami bizony nálunk is elkelne, mert amíg ezt nem vezetik be, bizony néma lesz a szomszédság, a szemtanú, meg aki tud valamit, majd hülye lesz kockáztatni az életét. Persze az sem olcsó, és még ha van is ilyen törvény, az sem biztosíték. Lám, egy Schwarzenegger is csak egy paraszthajszállal képes megmenteni védencét, s miből tudnánk mi egy ilyen szupersztárt lízingelni ehhez a programhoz? Egyébként a világsztár ezúttal tényleg jó, nem teszi magát, izmait sem mutogatja, mint korábban, és a fura az, hogy már dolgoznia kellett akcentusán: interjúiban jobban beszél angolul, mint a filmen. De azért érezni, hogy a vér- és ólomözön műfaja már a végét járja. Ezt a csinn-bumm cirkuszt már nem lehet fokozni, s még sincs kizárva, hogy a piac is telítődött. Habár - mint a kassza mutatja - a jónép változatlanul imádja ezeket a ritmikus tornagyakorlatokat.
