Magányos emberek, macskaőrültek, távol-keleti filmek rajongói vagy egyszerűen könnyed szórakozásra vágyók, figyelem! A magyarhangya jóvoltából hozzánk is eljutott a japán rendezőnő, Naoko Ogigami (Rövidlátók) bűbájos új filmje, a Bérelj cicát!
Sayoko egy igazán kedves fiatal nő, aki megszámlálhatatlanul sok macskája között éli mindennapjait. A cicák társasága ellenére azonban igencsak magányosnak érzi magát, se vőlegénye (pedig nagyon szeretne), se barátai nincsenek. Viszont rengeteg embernek próbál segíteni, eléggé különös módon: cicákat ad bérbe rászoruló, szintén magányos embereknek. A szerencséseknek persze szigorú ellenőrzésen kell átesniük, de ha alkalmasnak bizonyulnak, egészen biztosan "kitölti egy cica a magányos lyukat a szívükben", és egész életükre is hatással lesz.
Sokan mondják, hogy nem szeretik a japán filmeket extremitásuk, agresszivitásuk miatt. Nos, aki azért kerülné el ezeket az alkotásokat, mert a brutalitástól fél, vagy netán a számunkra kissé érthetetlen kultúrától, annak örömmel jelentem: ez csupán egy kedves ázsiai film egy kicsit lökött macskás nőről. Mintha egy távol-keleti Amelie csodálatos életét néznénk, ahogy próbálja szebbé tenni másokét, ha már a sajátját nem sikerül. De a mindennapi jócselekedetek rá is hatással lesznek, és ha nem is jön a herceg fehér lovon, és nem viszi el az olyan nagyon áhított hawaii nászútra, még akkor is megtalálja a kis szépségeket, a hideg sört a forró nyári napokon, a kedves beszélgetéseket az új ismerősökkel és az új, picit nevetséges karrierlehetőségeket.
444821_1Bármennyire is magával ragadó, kedves film a Bérelj cicát!, azt meg kell hagyni, hogy a pörgésre, izgalomra, gyors tempóra és sok akcióra számító nézők nagyon nagyot fognak csalódni. Ez a film lassú… kegyetlenül. Percekig kell nézni, hogy milyen aranyosak (?) a fel-alá mászkáló macskák, és valljuk be, ez senkinek nem köti le a figyelmét, aki nem ismeri, milyen egy macska viselkedése, és nem tudja rávonatkoztatni a saját kis kedvencére. No, meg a hősnőnk sem túl hiperaktív, úgyhogy az ő tevékenységei is egy maximum fél órás rövidfilmbe beleférnének – macskákkal együtt. Ogigaminak ennek ellenére sikerült valahogy olyan atmoszférát teremtenie, ami feledteti velünk a film hibáit, és a napok-hetek múlásával egyre szívmelengetőbb élménnyé válik a filmje. A Bérelj cicát! jellemző, elsőre inkább unalmasnak tűnő ciklikusság pedig átfordul a figyelmet egyre inkább lekötő alkotói fogássá.
Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy maga a film alapötlete változtat a való világon is. Itthon például Adományozó Cicagála került megrendezésre, valamint a bevételből állatotthont támogattak a szervezők. Ki tudja? Lehet, hogy nem is olyan elvont ötlet ez a cicabérlés!
Értékelés: 7/10
