Ha minden igaz, idén végre ellátnak minket a mozik magyar filmekkel, nyitásként pedig itt a Megdönteni Hajnal Tímeát. Bár Herczeg András filmje se az itthoni szakmát, sem a romantikus komédia műfaját nem váltja meg, valószínűleg nem is ez volt a céljuk, sokkal inkább egy Coming outhoz hasonló, néző csalogató, népszerűsítő szándék vezérelte az alkotókat, épp ezért úgy igazságos, ha ebben a kontextusban értelmezzük. Ilyen formában pedig tökéletesen beleillik abba a sorba, amit a hazai populárisnak szánt filmek követnek.
Nézőket bevonzó név, figyelemfelkeltő cím, a trailerben pedig a film összes poénja elsül. Nem árulnak zsákbamacskát, pontosan azt kapja az ember, amire számított. Ebben a filmben lesz szex, káromkodás, parasztkodás, némi bunyó. És valóban, ezt mind megkapjuk, úgy ahogy várjuk. Egy régi gimnáziumi osztály 15 éves érettségi találkozóján, az esküvője előtt álló Dani (Simon Kornél) némi italozás után megdönti egykori sulis barátját, a sikeres és gyönyörű, fotómodellé lett Hajnal Tímeát (Osvárt Andrea).
Csakhogy filmre veszi őket a tahók közt is tahó Bögöcs (Szabó Simon), és zsarolni kezdi a felvétellel Danit, hogy kitálal, amennyiben nem intézi el, hogy ő is kipróbálja Hajnal Tímeát. A film folyamán végig követhetjük, hogyan próbálja a helyzetet megoldani Dani és barátja, Gábor (Lengyel Tamás), illetve Gábor septiben összeszedett barátnője, a szintén egykori osztálytárs Virág (Jordán Adél). A film természetesen, romantikus komédia révén, végig a humor és a szerelmi össze-és kiborulások mentén halad. Két féle poénforrás található a filmben: mikor az eseményeket irányítani próbáló, ám a rendre csak bajból bajba sodródó Daninak a kínos pillanatai, amik futószalagon jönnek, miközben a megcsalás és a zsarolás hullámai egyre inkább belemosódnak az általa korántsem annyira kedvelt jövendőbeli életébe, illetve a filmet kvázi elmesélő Bögöcs bármely mondata.
Szabó Simon továbbra is becsülettel alakítja a tőle már jól megszokott buta parasztot, ebben a filmben talán még rá is tesz egy lapáttal. Herczeg Attiláék valamilyenfajta pozitív fejlődést szerettek volna ennek a karakternek adni, ez sajnos nem sikerült, de lehet inkább csak komolyan vehetetlen lett. A másik két főszereplőnek jóval egyszerűbb dolga volt, Osvárt Andreának mindig nagyon csábítóan, Simon Kornélnak pedig a világ megrökönyödésével kellett néznie. Ettől függetlenül mindhárman tisztességesen hozzák a szerepüket, el lehet hinni, hogy valóban ők a karakterek. Ugyan ez igaz a három mellékszereplőre is, sőt.
Kamarás Iván, bár nem kapott túl sok játékidőt, a film talán legmulatságosabb figurája, ahogy Lengyel Tamás és Jordán Adél karakterei is kifejezetten üdítően hatnak. Az más kérdés, hogy a fő konfliktus szempontjából tökéletesen lényegtelen szerelmi száluk, miért kap ilyen nagy hangsúlyt, és itt akár rá is térhetünk a forgatókönyvre, mert bár Csurgó Csaba első nagyjátékfilmhez képest egészen vállalható munkát rakott össze (az alkotók szerint nagyon ki volt a film találva), logikátlanságok (Bögöcs, akiről azt tudjuk, hogy pornón és prostikon él, azért nem Hajnal Tímeát zsarolja meg, mert az neki nem jó, ha csak kényszerből csinálja) és röhejes klisék (a film végi telefon leejtés) azért voltak benne bőven.
Ha a sztoritól kijjebb jövünk, elmondható, hogy jó látni azt a tendenciát, hogy a magyar filmek technikailag egyre inkább teljesítik az elvárható átlagot. A Megdönteni Hajnal Tímeát képileg és hangilag is teljesen profin megvalósított darab, jó nézni a képeket, jó hallani a zenéket (bár néhol elütött a filmtől)
Összegezve tehát elmondható, hogy aki úgy ül be a moziba, hogy egy szimpla romantikus vígjátékot akar megnézni, az úgy is fog onnan kijönni, hogy azt megkapta. Jutalmul a helyes fogyasztói választásnak helyenként jól szórakozhat, nevethet, láthat jó nőket és poénos szex jeleneteket. Hogy ez mennyire lesz ösztönző, az majd február 13-a után kiderül.
Szerintem: 50%
