Minden idők 20 legjobb hard sci-fije

Ezek azok a filmek, amelyek az agyunkat is megmozgatják.

A „hard sci-fi”-nek sajnos nincs pontos magyar fordítása, de elég könnyen körülírható: „a science fiction egy kategóriája, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket.”

Megfogalmazhatnánk úgy is, kicsit kevésbé szakszerűen, hogy vannak sci-fik, amelyekben a műfaji elemeken (pl. az akción) van a hangsúly (lásd pl.: Star Wars, Ötödik elem, Csillagközi invázió), és vannak az „agyalósabb” sci-fik, amelyek komolyan tárgyalják a tudományos-fantasztikus koncepciókat és az azokból következő erkölcsi-filozófiai kérdéseket. A Collider szerkesztői összeállítottak egy 20-as toplistát a műfaj általuk legjobbnak vélt darabjaiból.

20. Csillagok határán (2018)

19. Irány a Hold! (1950)

18. Colossus: The Forbin Project (1970)

17. Gravitáció (2013)

16. Az ember gyermeke (2006)

15. 2010 – A kapcsolat éve (1984)

14. Solaris (1972)

13. Napfény (2007)

12. Ex Machina (2014)

11. Találmány (2004)

 

10. Kapcsolat

A sokszor minden idők egyik legpontosabb tudományos igényű filmjeként emlegetett Kapcsolat Carl Sagan csillagász és asztrobiológus sci-fi-regényén alapul. A Jodie Foster főszereplésével készült film az idegen létformák jeleinek kereséséről szól, és arról, hogy mi történik, amikor az űrből érkező kommunikáció révén fény derül a létezésükre.

A szereplők rádióhullámokat használnak, pontosan utánozva azt, amit a SETI (a „földön kívüli intelligencia” kutatói) valóban csinálnak, és a cselekmény nagy része a tényleges fizikán alapszik, illetve Sagan spekulációin arról, hogy hová vezethetnek ezek az elméletek. A Kapcsolatban szereplő földönkívüliek a matematikán keresztül kommunikálnak, ami megfelel annak, ahogyan a tudósok elmélete szerint tennék.


9. Érkezés

Az Érkezés nemcsak Denis Villeneuve egyik legjobb filmje, de tudományosan is az egyik legpontosabb sci-fi. Ebben az esetben nem a csápos idegen lények a hitelesek, hanem a nyelvük és az, ahogyan a nyelvész Louise (Amy Adams) megpróbál kommunikálni velük.

Willeneuve-nek és kollégáinak nemcsak egy teljesen új idegen nyelvet kellett megalkotniuk, hanem egy olyan írásrendszert, illetve forgatókönyvet is kitaláltak, ami teljesen eredeti a filmtörténelemben. Több nyelvésszel, sőt még egy fonetikai szakértővel is konzultáltak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az idegen nyelv hiteles.


8. Harmadik típusú találkozások (1977)

Ez volt Steven Spielberg első filmje, ami a földönkívüli élettel foglalkozik. Az emberiség régi vágyát helyezi középpontba: kapcsolatot létesítünk egy idegen fajjal, amit zenén keresztül sikerül kivitelezni. Mindezt Spielberg azzal fejeli meg, hogy bár nem értjük, hogy mit mondanak az űrlények, de azt tudjuk, hogy békések – szóval ez nem egy inváziós sci-fi. Pedig vannak benne elég para részek, amiknek csúcspontja az a jó pár önjáró hétköznapi tárgy (játékmajom, postaláda, stb.), ami még most is ijesztően hat.

A Harmadik típusú találkozások alaptémája, a gyermeki félelem és csodálat az iránt, amit nem értünk, végig jelen van a filmben, és ez teszi igazán időtlenné – meg persze Zsigmond Vilmos operatőri munkája.

7. Gattaca (1997)

Andrew Niccol sci-fije egy olyan ultramodern civilizációt mutat be, amelyben a genetikai módosítások teljes mértékben elfogadottak, és minden egyes embriót a keresett tulajdonságok alapján tesztelnek, így egy, a náci Németországra emlékeztető árják társadalmát hozva létre, és ez a vízió csak annál riasztóbbá vált, minél inkább közeledett a valósághoz a film által bemutatott technológia.

Valójában a filmben látható genetikai tesztelési technológiák többsége már megvalósítható, vagy hamarosan megvalósíthatóvá válik. A "dizájnerbébi"-eljárás, amelynek során a szülők megválaszthatják a baba nemét és manipulálhatják genetikai kódját, egyre elterjedtebb a gazdagok körében, a tényleges beavatkozás pedig fokozatosan egyre olcsóbbá válik.


6. Hold (2009)

A kritikusok és a nézők által is elismert sci-fiben Sam Bell történetét követhetjük, aki a Hold sötét oldalán teljesített küldetése utolsó napjait tölti. Az elmúlt három évben a hélium-3 bányászatával bízzák meg, amin a NASA valóban dolgozik, és terveik szerint egy napon képesek is lesznek rá. Bár a hélium-3 elsődleges energiaforrásként való felhasználása vitatott, a holdi bányászat bemutatása és az űrhajók technikája nagyon is pontos.

Duncan Jones filmje olyannyira lenyűgözte a tudományos közösséget, hogy a NASA nem sokkal a bemutatója után egy előadás-sorozat keretében le is vetítette, ami után a rendező és a tudósok, mérnökök, valamint a leendő űrhajósok a film számos aspektusát megvitatták.


5. Különvélemény (2002)

A Philip K. Dick 1956-os azonos című novellája alapján készült Spielberg-film előre látta, milyen irányba halad a modern társadalom. A cselekmény középpontjában a prekogok állnak, vagyis olyan emberek, akik a pszichés képességeik révén képesek még azelőtt vizualizálni a gyilkosságokat, hogy azok megtörténnének, a Precrime egység pedig ezeket az információkat használja fel a leendő elkövetők letartóztatására. John Anderton (Tom Cruise) a Precrime egység vezetője, egészen addig, amíg a prekogok előre nem látják, hogy meg fog ölni valakit, és menekülnie kell, hogy bebizonyítsa ártatlanságát.

Bár prekogok (valószínűleg) nem léteznek, a Különvélemény jövőre vonatkozó jóslatainak nagy része az idő előrehaladtával valóra vált. Tom Cruise-nak egy akciójelenetben vezető nélküli autók sorain kell átugrania, amely technológia manapság folyamatosan fejlődik, de retinaszkennerek, mozgáskövető számítógépes interfészek és személyre szabott reklámok is léteznek már. Egy másik példa az emberi hang által vezérelt, teljesen automatizált otthonok létezése, amelyekkel ma már sokan rendelkeznek.

A legfontosabb és a legnyugtalanítóbb dolog pedig, amit a film megjósolt, az a totális megfigyelési társadalom, amely az internetnek, az okostelefonoknak és a kameráknak köszönhetően ma már túlnyomórészt lehetséges.

4. Mentőexpedíció (2015)

Az Andy Weir azonos című regénye alapján készült film Mark Watney (Matt Damon) űrhajós kálváriáját követi nyomon, aki egy homokvihar után a Marson ragad.

Az alkotók konzultáltak a NASA illetékeseivel, hogy az űrutazással, illetve a Marssal kapcsolatban stimmeljenek a részletek. Neil DeGrasse Tyson asztrofizikus a bemutató után úgy nyilatkozott, hogy hitelesebb filmet még nem látott, már ami az asztrofizikát, illetve a marsi életkörülmények bemutatását illeti. Bruce Bugbee botanikus szerint pedig a valóságban is működhetne a marsi krumplitenyésztés. Pontos a Föld és a Mars közötti utazási idő is, a jelenlegi technológiával ugyanis nyolc hónapig tartana, hogy eljussunk az egyik bolygóról a másikra.


3. Csillagok között (2014)

Christopher Nolan sci-fijét sokan ma már a műfaj egyik legjobbjának tartják, bár a bemutató idején még megoszlottak a vélemények. A cselekmény Joseph Cooper (Matthew McConaughey), a NASA egykori pilótája körül forog, aki egy űrhajósokból álló csapatot vezet egy olyan útra, amelynek célja a lakhatatlanná váló Föld helyett egy emberi létezésre megfelelő bolygó felfedezése.

A film legelszálltabbnak tűnő elemeit, mint például a féreglyukakat és az időtágulást elméleti fizikai alapok támasztják alá. A fekete lyuk jelenetében vizuálisan is rendkívül pontosan ábrázolják, hogyan görbülne el benne a fény. Ezt nevezik gravitációs torzulásnak, és a megközelítési szögtől függően káprázatos glória alakulhat ki körülötte. A film tudományos pontossága valószínűleg a neves tanácsadónak és executive producernek, Kip Thorne elméleti fizikusnak és Nobel-díjas fizikusnak köszönhető.


2. A nő (2013)

Bár az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia koncepciója aligha eredeti a sci-fi műfajában, a Spike Jonze filmje mögötti elmélet tudományosan megalapozott, és könnyen lehet, hogy valamikor a következő évtizedben valósággá is válhat, ahogy azt a már most is elérhető chatbotok fejlődése is előrevetíti.

A neves számítógépes szakértő és futurista, Ray Kurzweil elismerően nyilatkozott a film tudományos aspektusairól, és azt állította, hogy egy "emberi és szerethető" szoftverprogram ötlete teljesen hihető és nem túlzás; ennek ellenére nagy valószínűséggel 2029 előtt nem lesz olyan program, mint Samantha. A nő más aspektusai, például a káromkodó számítógépes játékfigura és az apró arckamerák már jóval korábban megérkezhetnek.


1. 2001: Űrodüsszeia (1968)

Kubrick klasszikusa a bemutatásakor vegyes kritikákat kapott, de ma már méltán minden idők egyik legjobb sci-fi filmjeként tartják számon. A sztori szerint a tudósok egy különös monolitot találnak a Hold felszínén, amely rejtélyes jelet küld az űrbe. Évekkel később űrhajósokat küldenek a Jupiterre, de a küldetés veszélybe kerül, amikor a HAL9000 nevű szuperszámítógép kiszámíthatatlanul kezd viselkedni.

Kubrick legendás precizitását és a részletek iránti figyelmét, illetve Arthur C. Clarke író fizikai és matematikai hátterét tekintve nem csoda, hogy a 2001: Űrodüsszeia számos tudományosan megalapozott momentumot tartalmaz. Ilyen például a hangok hiánya az űrben, a súlytalanság ábrázolása és még a Discovery One űrhajó kialakítása is valós tanulmányokon és tapasztalatokon alapul. Az, hogy a filmet akkor mutatták be, amikor az első ember még nem is járt a Holdon, még lenyűgözőbbé teszi az alkotók munkáját.

Via: Collider

 

 

Ez is érdekelhet

8 sci-fi, ami az elejétől a végégig tökéletes

Ezekben nem találtunk kivetnivalót, még sokadik újranézés után sem.

Tovább