Nem kérte senki ezt a filmet, de jó, hogy van

A T2 Trainspotting bevallottan egy szomorkás nosztalgiatúra, de jól áll neki. Tévéajánló!

Vannak nagy sikerű filmek, amelyek szinte ordítanak egy folytatásért (általában ezekből lesznek a franchise-ok), és olyanok is, amelyek esetében talán még a legnagyobb rajongók sem követelik a második részt. Ahogy nem készült el az Aranypolgár 2., a Ponyvaregény 3. vagy a Négyszáz csapás 4., úgy talán kibírtuk volna azt is, ha a Trainspotting is úgy marad meg az emlékeinkben, mint a 90-es évek megismételhetetlen kultklasszikusa.

Danny Boyle rendezőnek és az eredeti szereplőgárdának azonban nosztalgiázni támadt kedve, és összehozták mégis a folytatást, és így utólag már mi sem bánjuk. A T2 kicsit enerváltabb és kicsit szürkébb, mint az eredeti, de a skótoké, illetve a miénk is, akik együtt öregedtünk a szereplőkkel. Illúzióromboló elfáradva, kifacsarva, reményeiket vesztve látni a szereplőket? Igen, de hát ilyen az élet – mi sem lettünk fiatalabbak az elmúlt húsz évben.

A sztori szerint a T2 univerzumában is húsz év telt el, és Mark Renton, aki annak idején lelépett a barátaitól lopott pénzzel, most hazatér, hogy rendezze az adósságát. Spud azóta sem tudott szabadulni a heroin fogságából. A Beteg Srácnak lepukkant kocsmája és nagy tervei vannak, amihez jól jönne a régi barát pénze. A börtönben lévő közveszélyes Begbie pedig legszívesebben kinyírná azt, aki elárulta.

Ahogy kritikusunk is megírta, a sztori, amelyben ezúttal Spud kapja a legnagyobb szerepet, valójában csak ürügy a nosztalgiázásra és a számvetésre.

„Az egész olyan, mint egy hosszúra nyúlt osztálytalálkozó, ahol ott vannak a régi legjobb barátok, akikkel nem beszéltünk pár évtizede, mert nem volt miről, de hirtelen újra fontossá váltak, ott van a csaj, akit sosem sikerült megfektetni, és az is, akit igen, de már nem vagyunk benne biztosak, melyik volt melyik, de nem is baj.”
Forrás: Intercom

 

A T2 Trainspotting legnagyobb erénye, hogy nem is próbálja elhitetni a nézővel, hogy ki lehet mászni az első rész árnyékából. Boyle egy tisztességes epilógust akart készíteni, és ez sikerült is neki, a régi banda, Ewan McGregor, Jonny Lee Miller, Robert Carlyle és Ewen Bremner pedig láthatóan élvezik, hogy újra együtt a társulat. Egészségükre!

Még néhány érdekesség:

  • Irvine Welsh már 2002-ben megírta Porno címmel a Trainspotting folytatását, de a T2 ebből csak néhány elemet vett át. A film munkacíme ennek ellenére Porno volt.
  • Bár a folytatás lényegesen nagyobb költségvetéssel készült, mint a mikrobüdzséjű első rész, a rendező és a szereplők mindannyian ugyanannyi, de alacsonyabb fizetést fogadtak el, mint amennyit felajánlottak nekik. A várható nyereségből azonban részesedést kaptak.
  • David Bowie-nak köszönhető, hogy az eredeti filmben olcsón tudtak használni különböző slágereket, mert a Sekély sírhantért rajongó Bowie segített megszerezni Lou Reed és Iggy Pop slágereit. A T2-ben úgy tiszteleg az énekes előtt Boyle, hogy amikor Renton átnézi a lemezgyűjteményét, megtalálja Bowie néhány albumát.

Via: IMDb