Az előzetes híradások alapján bízni lehetett abban, hogy születik egy valódi dokumentumfilm arról, miként fonódik össze a pénz és a politika. Egy ilyen film valódibb eszköz lehetett volna az igazság föltárására, mint a vizsgálóbizottságok.
Obersovszky Péter "Obi" riporter, egykori televíziós műsorvezető, jelenleg író és független filmes, riporter Kulcsár & Haverok című filmjében megmondja a tutit. Azt, hogy a magyar sajtó felületesen foglalkozott a brókerbotránnyal, elfogultan és pártosan, s nem tárta fel az események mélyebb összefüggéseit. Aztán Obersovszky sem tett többet annál, mint hogy ügyesen összeollózta azokat az információmorzsákat, amelyeket a témával felületesen foglalkozó, elfogult és pártos, a mélyebb öszszefüggéseket feltárni képtelen sajtó az elmúlt két évben közzétett. Megszólaltatta mindazokat, akik eddig is rendszeresen megszólaltak az ügyben: az érintetteket, néhány politikust, szakértőket, hivatásos véleménynyilvánítókat vegyesen. A nyilvánosság elé tárta, hogy kétszer sem jutott be az MSZP székházába a párt illetékeséhez (akinek nevét egy sípoló hang tette rejtélyessé a nézők számára), továbbá Rejtő E. Tiborhoz, aki Kulcsár Attila édesanyjához hasonlóan, elzárkózott az interjú elől. Ennyi.
A Kulcsár & Haverok mégsem azért rossz film, mert semmi újat nem tudunk meg belőle a brókerügyről. Nem is ez volt az alkotók célja. Obersovszky és a független filmesek számára bevallottan csak ürügy volt Kulcsár Attila története a magyar felső tízezer és a politikai elit viselt dolgainak bemutatására. Valójában azokról szól a film - hangsúlyozta a keddi díszbemutatón Obersovszky -, akik számára természetes, hogy felhívják valamelyik állami vállalat vagy bank vezérét, "nincs-e kölcsön néhány milliárdod elsejéig", s akik nem is értik, miért lenne ez bűncselekmény, vagy miért kellene erről bárkivel is elszámolniuk. A pártok pénzcsinálóiról, pénzügyeiről, a mutyizásról, a korrupcióról, Magyarországról, ahol egy szint felett semminek nincsenek következményei.
Obersovszky kimondja a tutit: megtörténhet, hogy a végén a Taxis Gyuszi lesz a felelős mindenért, miközben a pártok eldugják és a választásokra tekintettel olykor legjobb meggyőződésük ellenére is megvédik a "körön belül lévőket". Ennél nem ment tovább. Nem rajzolta meg filmjében a kört, nem leplezte le az azon belül lévőket, s még csak azt sem, miképpen mutyiznak, gazdagodnak törvénytelenül. Bátran kimondta, hogy milliárdok forognak a politikában, de nem derült ki - nem járt utána -, hogy milyen pénzek, honnan hová tartanak, s közben kiket gazdagítanak? Megelégedett azzal, hogy filmre vigye azt, amit mindenki tud, amiről mindenki beszél, s amit még senki sem tudott, azt talán nem is akarta bizonyítani: fent sokan sokat lopnak. Ezt ráadásul a filmben megszólaltatott politikusok (az MSZP kivételével minden pártból sikerült nyilatkozásra bírnia valakit) még csak nem is cáfolták. Ezen a ponton a film véget ért. Kulcsár nem szólalt meg a filmben - állítólag egy másikban majd megteszi -, a Haverok pedig megnyugodhatnak: nem lepleződtek le. Ha találnak egy újabb Kulcsárt, folytathatják a "pénzezést".
