Itt a várt Apocalypto! Karácsony utáni európai sötétben most trópusi esőerdőt látunk Mel Gibson mozivásznán, maja piramisokat, rituális tömeggyilkosságokat meg egy jó indián üldözését. A megváltás itt még odébb van, a film szadizmus-ábrázolása azonban méltó a Passióban látottakhoz.
Barbár bálványimádó főpap vérengző, gonosz istenekhez fohászkodik. Gyilkos indulatú tömegek hörögnek még több vért kívánva. Itt nincs korrupt római helytartó, aki mossa kezeit. Itt a rossz nagyvárosi indiánok kéjjel és gonosz rítusoknak hódolva ölnek, a jó falusi indiánok mind meghalnak vitéz főhősünk kivételével.
A mélyen vallásos Gibson nyilván nem véletlenül választotta épp a maja, és nem az inka állam bukását. A maja civilizáció ugyanis a keresztény hódítás és térítés előtt már nagyrészt elpusztult, régi városai néptelenné váltak, felbomlásának belső okai lehettek. A mai Peru földjén virágzó nagy inka kultúra és civilizáció "önmaga bűneitől" nem omlott volna össze: ehhez egyedül Pizarro és keresztény hada kellett.
Az Apocalypto szigorú, de igazságos óhajt lenni: mondandója szerint itt a Yucatán-félszigeten megérett az idő. Gibsonnak egyetlen filmje sincs "eszmei mondanivaló" nélkül. Talán azok az elviselhetőbbek, ahol rejtettebb, nem tolakodó a tanulságlevonás. Hogy valamelyik is többrétű legyen, ilyesmit nem kérhetünk számon tőle - legfeljebb ravaszkodó olykor. Ez a filmje nem ravaszkodik, annál inkább hatalmas reklámpropagandája, mely az indián hagyományok szeretetét, elismerését füllenti. Gibson esőerdőben élő "vademberei" jók és tiszták, a nagyvárosi hatalmasságok viszont gonoszak és vérben fürdőznek. Civilizációjuk nem méltó erre a névre - legfeljebb a pusztulásra, főpapjaival és katonáival, meg a rituális kivégzéseket hörögve ünneplő hatalmas csőcselékével együtt. Ilyen egyszerű volna ez? "A keresztény hódítók pusztítása következtében mindössze három kézirat (kódex) maradt meg" - nem átallja például ezt hangsúlyozni a nyilván keresztényellenes Larousse lexikon. (A lexikon iménti minősítése természetesen rossz vicc.) Rossz és kártékony vicc az Apocalypto is, legalább a New York-i liberális tojásfejűek szintén hitetlen lapja, a Village Voice szerint... Nem is tudom: merhessünk kuncogni hittérítő-Gibson vériszamos és roppant látványos filmjén? Komolyan vehető, vagy inkább önparódiába hajló az a jelenet, ahol az erdei Jóslány vajákos önkívületben pusztulást prófétál? Lám, hamarosan teljes napfogyatkozás jelzi a maják végnapjait. Patakvérben fürdik ez a pusztulásra érett kultúra - amelynek értékeiről a film egy falfestményvillanáson túl semmit nem óhajt tudni.
"Na végre, fel vagyunk fedezve" - mondta állítólag a Kolumbusz elé kerülő első bennszülött. "Kik ezek?" - kérdi a megmenekülő jó indián, Jaguár Mancs szép felesége, amikor a tengerparton feltűnnek a nagy vitorlás hajókról érkező furcsa jövevények. "Emberek" - mondja a férfi. Találó szó. Amennyire tudjuk, a partra szálló kegyes keresztesek lélek nélkül levő nem embereknek tartották a bennszülötteket, akiket irtani lehet, és ezt papjaik ünnepélyesen jóváhagyták.
Ezerötszáz és tizenhétben a Yucatán-félszigeten tehát partra szállnak az európaiak: új hitet hoznak, a gonosz barbárság eltörlését. 1517 nemcsak Luther esztendeje. Ez év tavaszán Európában "új típusú gyújtószerkezetet készítenek a puskákhoz: gyorsabb lesz a tüzelés" - olvasom egy világtörténetben. Indiánok és európaiak, reménykedjünk.
