Rokonszenvesen haszontalan

A Just a kiss című amerikai vígjáték a rokonszenvesen haszontalan filmek kategóriájába tartozik. Pörög benne minden, száguldanak a billentyűkön a forgatókönyvíró gyakorlott ujjai, a rendező egy pillanatra sem bizonytalanodik el, kerek az egész, és még sincs súlya. Nincs benne igazi elszántság. De van benne munka, szakértelem, arányérzék és fegyelem. Nem akar okoskodni, nem akar önmaga fölé nőve állítani bármit is a világról. Szabad, de sajnos belebutul a szabadságba.

Éretlen film. Ilyenek szoktak lenni az előkelő filmiskolákból kikerülő rendezőhallgatók első nagyjátékfilmjei a világ nyugati felén. Lehet szeretni őket, lehet lelkesedni az alapötletért, becsülni a sok munkát, de néhány nap alatt szinte mindegyik kiesik az ember fejéből. Eloszlik szépen, nyom nélkül a filmek tengerében. A Just a kiss is lebeg egy-két napig a víz felszínén, aztán úgy eltűnik, hogy soha többet nem jut eszünkbe. A hiábavalóságnak dolgozni - önmagában figyelemreméltó, szép, romantikus helyzet. Ürességén kívül nincs is más baja ennek a filmnek. Hacsak a magyar címet nem említjük, de hát ez lassan típushiba lesz Magyarországon. A Just a kiss magyar fordításban elémegy a filmnek. Bennfentes és kellemetlenül jópofáskodó: Egy csók és más minden. A forgalmazói erőszakoskodás elérte célját. Sikerült a Just a kiss című filmet besorolni az idióta nyári ostobaságok közé. Az ember tehát joggal gyanakvó a jegyvásárláskor. Aztán persze kiderül, hogy a film egészen nemes alapanyagokkal dolgozik.

A történet például infantilis, de mégis meglehetősen szellemes és ironikus, mintha maga is pontosan ismerné saját hiányosságait. Egy bizonyos csókról van szó, amely dominóként tarol mindent. Egyetlen csók és az események számbavétele, amely erről az egy tőről fakad. Egy fiú megcsókolja barátja barátnőjét, és elindul a lavina. A film tulajdonképpen logikai játék, forgatókönyvírói jutalomfeladat. Nem kell tenni mást, mint végigvinni a lehetséges fordulatokat. Ép ész kell hozzá, némi humorérzék és kombinációs készség. Több nem. Valódi írói képességek nem. Az élet mélyebb ismerete sem. Ennek megfelelően a Just a kiss habkönnyű, világosan végiggondolt hülyéskedés arról, hogy hányfelé ágazhat szét egyetlen cselekedet. A Just a kiss legfigyelemreméltóbb előnyei a mindig világosan kibontott, szépen tisztára írt fordulatok, valamint a mértéktartó, elegáns és intelligens színészi munka. Mindez persze nem utolsósorban a rendező, Fisher Stevens érdeme.

A leglényegesebb elemek tehát adottak, a film mégis egészében meglepően jellegtelen. Leginkább szellemi tékozlása figyelemreméltó. Jönnek-mennek benne a szereplők, mindenki csókolózni kezd mindenkivel, hogy bosszút álljon, hogy helyreüssön, hogy megoldjon, hogy meneküljön, a nézők időnként teljes szívből és felszabadultan még nevetni is tudnak, de lehet édesen szenderegni is, mert ha kimarad tíz perc, akkor sem maradunk le semmiről. Legfeljebb elmulasztunk egy meglehetősen gyakran beékelt butuska animációs betétet, a korszerűség zálogát. Kellemes film a Just a kiss: rövid, ritmusos, vicces és nem zavarja meg lelki békénket.