Hogyan hat a mesterséges intelligencia az újságírásra? Mit mond a divat a szabadságról? Lehet-e irodalomterápiával generációs konfliktusokat oldani? A Goethe Intézet programsorozata ezekre a kérdésekre keres válaszokat. A Perspectives – Van mit megbeszélnünk! májustól szeptemberig Budapesten, Pécsett és Szegeden várja azokat, akiket foglalkoztatnak a jelen legizgalmasabb társadalmi témái – szakértői beszélgetéseken, interaktív műhelyeken és élményalapú esteken.
Slam poetry, irodalomterápia, generációkutatás és mesterséges intelligencia – tízrészes országos programsorozattal jelentkezik a Goethe Intézet Perspectives – Van mit megbeszélnünk! címmel. A májustól szeptemberig tartó események három városban – Budapesten, Pécsett és Szegeden – várják az érdeklődőket.
A sorozat célja, hogy élményszerű formában nyisson párbeszédet korunk legaktuálisabb társadalmi és kulturális témáiról: az újságírás jövőjéről, a generációs különbségekről, a német–magyar kapcsolatok alakulásáról vagy az önkifejezés szabadságáról. A programok között irodalomterápiás műhelyek, slam poetry-estek és szakértői kerekasztalok is helyet kapnak.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy programunk idén is a szabad és nyílt eszmecserére és élénk vitára összpontosít, és aktív véleménycserére hívunk mindenkit, hogy együtt teremtsünk teret a különböző nézőpontoknak” - Miriam Bruns, a Goethe Intézet igazgatója.
Irodalomterápia generációs feszültségekről
A sorozat május 7-én indult, egy háromalkalmas irodalomterápiás műhellyel, amely drámapedagógiai és bibliodráma-módszerekre építve kortárs irodalmi szövegeken keresztül dolgozza fel a generációk közötti feszültségeket. A résztvevők az irodalmi szövegeken keresztül saját élettapasztalataikat is új megvilágításban láthatják, miközben egy vitás helyzetet körbejárva szereplők bőrébe bújva keresnek megoldásokat.
Kiválthatja-e a mesterséges intelligencia az újságírót?
Május 8-án Wilfried Runde, a Deutsche Welle innovációs projektvezetője osztotta meg tapasztalatait a mesterséges intelligencia médiában betöltött szerepéről. Runde az európai AI-alapú médiatechnológia egyik meghatározó alakja, több mint húsz éve dolgozik a digitális újságírás, az adatvizualizáció és az AR/VR területén.
A magyar szakértőkkel - Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője és Munk Veronika, a Denník N innovációs igazgatója - közös esten beszéltek arról, hogyan formálja át az AI a tartalomgyártást, milyen etikai dilemmákat vet fel a gépek szerepe az újságírásban, és vajon leválthatja-e az újságírót a technológia.
Régi barátok, új ellenségek? Változó német-magyar kapcsolatok
Május 13-án Magyarország és Németország politikai kapcsolatainak alakulását járja körül Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője és Stephan Meister, a Német Külügyi Intézet szakértője.
A beszélgetésen sorra veszik, hogy milyen politikai feszültségek terhelik a kapcsolatokat, és van-e még esély a partnerség újjáépítésére, illetve a magyar és német közbeszéd különbségei, valamint az identitáspolitikai kérdések is terítékre kerülnek.
Pályaelhagyó újságírók a Dumaszínházban
Idén két városban, május 14-én a pécsi Tudásközpontban, május 17-én pedig Budapesten, a Mixát Dumaklubban is bemutatkozik a német mintára készült, de hazai történetekre épülő Reporter Slam, ahol volt újságírók, Baksa Roland, Suri Szilvi, Vajda Éva és Pálinkás-Szüts Róbert slam poetry, stand-up formájában mesélnek pályaelhagyásról és újrakezdésről. A műsor házigazdája Litkai Gergely.
A programsorozat célja, hogy szórakoztató formában indítson párbeszédet az újságírás jövőjéről, amikor a média világát a politika, a gazdaság és a mesterséges intelligencia egyszerre és alapjaiban alakítja át.
Vidéki média, generációkutatás és divatfotók
Június 19-én Szegeden a vidéki nagy gyárnyitások kapcsán a helyi média szerepéről lesz szó. Segesvári Csaba az Átlátszó, Polgár Tóth Tamás a Debreciner újságírója és Szűcs Dániel Szegeder főszerkesztője osztják meg tapasztalataikat arról, milyen kihívásokkal néznek szembe, amikor egy olyan megosztó témáról tudósítanak, amelyet egyesek a régió fejlődésének kulcsaként, mások pedig súlyos környezeti és társadalmi kockázatként értékelnek.
Szeptember 4-én generációkutatók, köztük Steigervald Krisztián vetik össze a magyar és német tapasztalatokat, keresve a generációs különbségek mögötti mintázatokat és a párbeszéd lehetőségeit.
A záróesemény egy különleges beszélgetés és kiállítás lesz, amely azt vizsgálja, hogyan vált a divat az önkifejezés és a szabadság eszközévé az NDK-ban, és mit jelent ugyanez ma, 2025-ben. A programban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói is közreműködnek.
További információ és regisztráció a programokról
