Az új Star Trek felülmúlta az elvárásaimat, az első film gyenge sztorijából kiindulva, féltem, hogy ez is csak egy kirakat film lesz, de szerencsére tévedtem. Sőt! Meg is tudott lepni...
A Star Trek-franchise négy tévésorozatot, tizenegy mozifilmet és számtalan galaktikus álmot őriz emlékezetében, 2009-ben az Akadémiáról frissen kikerült, kétségtelenül ígéretes, ám bajkeverő űrhajósok vágtak neki első útjuknak a csillagok közé. Először adhattak számot arról, mire képesek, és miként tudnak kiállni egymásért állandó összezördüléseik dacára – ám ez csak a kezdet volt. Most, hogy már bizonyítottak, a U.S.S. Enterprise legénységének még beljebb kell hatolnia a végtelen sötétségbe.
Az előző Star Trek-film nem aratott osztatlan sikert az eredeti sorozat rajongóinak körében, nem tetszett nekik J.J. Abrams merész újragondolása. Másrészről viszont a kasszáknál jól teljesített, ezért Abrams nem akart a babérjain pihenni és hozzákezdett a második film előkészületeihez. A klasszikus sorozat megalkotója, Gene Roddenberry eredeti elképzeléséhez igazodva a rendező azon dolgozott, hogy meg tudja szólítani a mindannyiunkban megbúvó, a csillagok közé vágyó embert. Az elvárásoknak megfelelően, arra készült, hogy a második részben a hősök még veszélyesebb kalandokba keveredjenek és a történet kellő mélységgel rendelkezzen.
Örömmel jelenthetem ki, hogy Abrams jól vizsgázott, végre nem a csak a látványra koncentrált, hanem a történetre és a szereplőkre is. Természetesen a vizuális megjelenítés is fantasztikus: a tág terek, szemkápráztató színorgia, szinte magába szippant minket és ez által sokkal jobban bele tudjuk élni magunkat a történetbe. Amit viszont meg kell említenem, hogy a 3D-t én még mindig fölöslegesnek tartom a legtöbb filmnél, mivel e nélkül is maradéktalanul élvezhető és tökéletes minőségű a kép és ugyanúgy lehet érezni a térhatást és az űr végtelenségét. Nem azt mondom, hogy rossz volt az IMAX 3D, csak szerintem felesleges. A látványról több szót nem is ejtenék, mivel tele van a net rengeteg előzetessel és hónapok óta már mindenhol a Star Trek-et nyomják, így mindenki tisztában van vele, hogy nem fog csalódni a vizualitást illetően.
"Azt hiszi a világa biztonságban van? Ez egy illúzió. Élvezze ki a béke utolsó pillanatait!"
Ami nekem az első résznél fájó pont volt az a harmatgyenge történet, a karakterek felületessége és az Eric Bana által megformált ellenség Nero sótlansága. Viszont a Sötétségben ezt mind jóváteszi Abrams, nem vesz minket palira, hanem tényleg letesz egy tisztességes forgatókönyvet az asztalra, és a karakterek ábrázolására és motivációira is nagyobb hangsúlyt fektet. Ami még óriási nagy pozitívum, hogy a főgonosz szerepére megtalálták a legmegfelelőbb színészt Benedict Cumberbatch-t. Félelmetesen jól formálja meg az érzéketlen, kiszámíthatatlan, felsőbbrendűségét hangsúlyozó John Harrison figuráját. Kiráz minket a hideg és feláll a szőr a hátunkon, mikor dörmögő mély hangján odaveti az Enterprise legénységének: "Fogalma sincs mit tett… a hideg hulláikon fogok átgázolni" Surprised Olyan magabiztossággal és rezzenéstelen arccal teszi mindezt, hogy kétségünk sincs a felől, hogy mindezt komolyan is gondolja. Ettől a hihetetlen színészi profizmustól lesz Harrison figurája az egyik legjobb főgonosz akit az utóbbi időben láthattunk a filmvásznon.
Szerencsére a többi színész is magára talált az első rész óta és sokkal hitelesebben, nagyobb beleéléssel alakítják a rájuk bízott karaktereket. Magasan kiemelkedik a többi színész közül – természetesen csak Benedict Cumberbatch után - Zachary Quinto. Az általa megformált Spock sokkal nagyobb szerepet kap ebben a filmben, ami nagyon jó tesz a történetnek. Engem nagyon emlékeztetett az eredeti filmek Spock kapitányára és ezért kicsit nosztalgikus hangulatba kerültem a film végére. Nem azt mondom, hogy a hangulat teljes mértékben felér a régi idők Star Trekjével, de mindenképpen egy nagyon ügyes és ígéretes próbálkozás.
A történetről nem fogok sok szót ejteni, mivel nem szeretnék poéngyilkos lenni. Annyit viszont meg kell említenem, hogy az alkotók nagyon fifikásak voltak, mivel az előzetesekből nem derül ki a Sötétségben igazi története. Ezért úgy ülhetünk be a moziba, hogy egy olyan jó kis sztorit kapunk, amire igazából nem is számítottunk, és mindemellett sok izgalmas pillanatot és egy jó kis meglepetést is tartogat számunkra.
Szerintem: 90%
