Jóllehet, napjainkban Tarr Béla számít a legtöbbször reflektorfénybe kerülő és nemzetközi szinten is elismert filmrendezőnknek, mégis Szabó István forgat világsztárokkal, és néhanapján még az Amerikai Filmakadémia figyelmét is felkelti vele (a Hanussen és a Redl ezredes jelölést, a Mephisto pedig a legjobb idegen nyelvű film Oscarját kapta). A tavalyi Szabó Magda-feldolgozás, Az ajtó árnyékában mindenesetre meglepő, ha egy számunka szinte teljes ismeretlen film stáblistáján bukkan fel a neve.
Az Albert Nobbs-ot eredetileg Szabó rendezte volna, még a '90-es évek elején dolgozott rajta Glenn Close-zal (a színésznővel 1991-ben forgatta a Találkozás Vénusszal című filmet). A novellából és a színdarabból Szabó gyakori alkotótársával, Prekop Gabriellával írták közösen a forgatókönyvet, amit végül további átírások követtek, és végül Close fejezte be. Azonban mire a film finanszírozása közel húsz évvel később megvalósult, a rendezői székbe a tévés és mozis közegben egyaránt járatos, több amerikai produkcióban dolgozó – ezáltal a producerek számára eladhatóbb – Rodrigo García került. A végeredmény mégis letagadhatatlanul magán viseli Szabó kézjegyét, a film főhőse ugyanis olyan titkot őriz, amit élete minden percében el kell rejtenie környezete elől.
Albert Nobbs (Glenn Close) a XIX. századi Dublinban dolgozik pincérként. Férfias vonásai ellenére Albert valójában nő, aki kényszerűségből választotta ezt az életet: másképp nem talált volna munkát. A szobáját meg kell osztania egy alkalmi munkással és lelepleződik előtte, mégsem kell félnie: Hubert (Janet McTeer) ugyanis Alberthez hasonló titkot őriz. A pincér(nő) reméli, hogy nem kell mindvégig ilyen körülmények között élnie. Nagy álmai vannak, első lépésként pedig a fiatal szobalánynak, Helennek (Mia Wasikowska) udvarol. A lányt egy korabeli fiú (Aaron Johnson) is kinézte magának.
García ügyesen elevenít fel egy olyan korszakot, amelyben egész biztosan nem élnénk szívesen. A visszafogott, de izgalmas kiállású városkép mégis kevésnek bizonyul: a film meglehetősen kiszámítható mederben halad előre és hiába érdekes a felütés, végeredményben a kosztümös drámák bejáratott sablonjai köszönnek vissza. Az Albert Nobbs alappillérét éppen ezért a színészek, különös tekintettel a címszerepet kiválóan hozó (és Oscarra jelölt) Glenn Close jelenti. A színésznő már 1982-ben eljátszotta őt színpadon, de alakításából szerencsére mégsem a sokéves, unalmas rutin köszön vissza. García munkájába ő lehel igazán életét és teszi nézésre érdemessé.
