Szezonjuk van a kevert harcművészeteknek. A bűn hálójában főszereplője egy MMA-bajnoknő, aki színészkedik, a Warriorban pedig két színész adja a ketrecharcost. Mostanában új szelek fújnak a sportfilmek piacán, A harcosban inkább a családi életet mutatták, mintsem a bokszot, a Pénzcsinálóban pedig inkább Brad Pittet, mint a baseballt - innen nézve a Napfény íze is sportfilm, hiszen 170-ből pár perc a páston zajlik.
Hál' istennek, a Warrior olyannyira ódivatú, hogy a Rocky már-már formabontó alkotásnak tűnik mellette. Ámbár a családi vonal azért itt is kicsit túl van hajtva. A testvéri szeretet szép dolog, de a családi traumák ketrecharc közbeni kibeszélése könnyen szétfeszíti a ketrec és a műfaj kereteit. Tom Hardy és Joel Edgerton elhidegült testvérek és egymásnak feszülő harcosok súlyos családi háttérrel terhelve. Nick Nolte egymaga testesíti meg a súlyos családi hátteret, a színész puszta látványa is a nehéz gyermekkor képzetét kelti, pedig még nem is mondott semmit. A könnyező Nolte egymaga van olyan brutális, mint mikor Koba, a posztszovjet pankrátor nekimegy a poszt-középiskolai tanárt játszó Edgertonnak, Hardy pedig tényleg úgy fest, mintha Nolte génjeit örökölte volna. Értette a dolgát, aki a szerepeket kiosztotta, de az is, aki felosztotta a jeleneteket a család és a ketrec (köszönjük az analógiát, de majd máskor) között, mert a fele-fele mégiscsak egy sokkal becsületesebb arány, mint az 1/4 boksz, 3/4 anyakomplexus, vagy a kicsi baseball, sok Brad Pitt.
