Tánclépések új környezetben

A magyar táncművészet önálló otthonaként, mint Nemzeti Táncszínház működik ezentúl a külsejében is megújult Várszínház, mely december 1-jén nyitotta meg kapuit a táncot szerető közönség előtt.
A táncszakma képviselői hosszú évtizedek alatt fogalmazták meg igényüket, mely szerint egy olyan saját teátrumra van szükségük, amely a rendszeres és folyamatos bemutatkozáshoz tág teret ad a táncművészek- és együttesek számára. Ennek a kérésének tett eleget a kulturális tárca, amikor a húsz éve táncprodukciók szervezésével foglalkozó Táncfórum Kht-t 2001. július 1-jével Nemzeti Táncszínház Kht.-vá alakította. A minisztérium a kibővült feladatokhoz kőszínházi infrastruktúrát is biztosított. Az ország egyetlen táncszínházának működéséről, művészeti koncepciójáról Török Jolán, a kht. ügyvezető igazgatója adott részletes tájékoztatást.

- Milyen célkitűzéseket fogalmazott meg a Nemzeti Táncszínház Kht. az új teátrum felavatásakor, birtokba vételekor?

- A színház mostantól befogadószínházként működik majd. Az önálló infrastrukturális háttér lehetővé teszi, hogy a táncművészeti fesztiválok szervezésén túl tevékenyen részt vegyünk a táncprodukciók megszervezésében is. Sőt segítséget nyújt abban is, hogy szorosabb együttműködést épüljön ki a táncművészek- és együttesek valamint a művelődési házak és színházak vezetői között Budapesten és vidéken egyaránt. Az együttesek meglévő repertoárjából és a most születő - a kht-val közös költségvetésű - előadásokból álló premier-sorozatot a Várszínházban tekinthetik meg a vidéki partnerek, így megismerhetik a táncművészet meglehetősen sokszínű palettáját, választhatnak a kínálatunkból. Kiemelkedő feladatunknak tartjuk emellett, hogy a táncművészeti előadásokkal a gyermekekhez is közel hozzuk a mozgásművészetet, de a zene- és képzőművészetet, az irodalmat is.

- Nyilatkozta, hogy a megváltozott környezetben mégsem kizárólag a táncművészek lépnek majd színpadra. Milyen produkciókkal bővül a kialakult repertoárjuk?

- A közvetlen kapcsolattartás hozzájárul ahhoz, hogy a táncprodukciók országos terjesztésén túl felvállaljuk a határon túli bemutatók megszervezését is. Terveink szerint befogadjuk azokat a társművészeteket is, amelyek számára technikailag is alkalmas a rendelkezésünkre álló két játszóhely. A 250 férőhellyel rendelkező színházterem mellett a Refektórium 100 néző tud fogadni, kamaraoperák bemutatására kiválóan alkalmas, de közkedvelt az alternatív táncszínházi együttesek körében is.

- Szervezeti felépítését tekintve mennyiben változott meg a Nemzeti Táncszínház Kht.?

- A korábbi hatszemélyes irányító apparátus tizennégyre bővült, hiszen az infrastruktúra működtetéséhez a műszaki szakemberek nélkülözhetetlenek, továbbá önálló közönségszervezést is létrehoztunk. Művészeti tanácsunk tagjai: Novák Ferenc, a Honvéd Táncszínház vezetője, Kiss János, a Győri Balett vezetője és Bozsik Yvette. Az ő közreműködésükkel alakítjuk ki a művészeti koncepciót, tervezzük meg a táncegyüttesekkel közös premiereket, készítjük el a szükséges pályázati kiírásokat. A minisztérium felügyelő bizottságot kért fel a kht. tevékenységének ellenőrzésére, tagjai: Dr. Egri Gábor, Dr. Kovács Zita és Kiss János.

- December 1-jén és 2-án nagyszabású Nyitófesztivállal ünnepelték az új épületet. Széles programkínálatukból milyen előadásokat láthatunk a hónap folyamán?

- Az ünnepek közeledtével Betlehembe menjünk el? címmel mutatja be műsorát a Bihari János Táncegyüttes, a produkció sajátossága, hogy állandó vendégeként színpadra lép Molnár Piroska is. Érdekes, színes előadásokkal várja az érdeklődőket a Duna Tánműhely, a Somogy Táncegyüttes, a Győri Balett, a Pécsi Balett valamint a Budapest Táncegyüttes. Újra látható Román Sándor néhány sajátos koreográfiája: A kertész álma, illetve A pokol színei. Musical Show-t ad elő a Madách Színház Tánckara, de bemutatásra kerül a Kőműves Kelemen rockballada is a Honvéd Együttes és a Székesfehérvári Vörösmarty Színház közös előadásában. Helyet kap még a decemberi progamok között fúvós muzsika, jazz és egy látványos tangóest is.