Annak a viharnak a szele hozzánk is eljutott, amelyet a kilencvenes évek végének egy amerikai pere kavart: ötven állam majd 250 millió dolláros keresetet nyújtott be a dohányipar ellen. Az egyik legfontosabb tanú egy nagy cég elbocsátott kutatási vezetője volt, aki tiltakozott a nikotinfüggést felgyorsító anyaggal folytatott kísérletek ellen. A CBS News egyik producere és oknyomozó riportere leleplező interjút készített a tudóssal, az adást a vezetők az utolsó pillanatban lefújták, az ellenérdekelt fél támadásba lendült, nem válogatva az eszközökben. Ezt a valóságos történetet viszi vászonra A bennfentes című film, amely hét Oscar-jelölésével ott van a hollywoodi élbolyban.
Leszámítva azt, hogy a két és fél óra túlméretezett, a film gondos, igényesen megcsinált oknyomozó történet. Michael Mann rendező ügyelt arra, hogy a dokumentumhoz közelítő hűséggel mesélje el a történetet, de eközben a személyes, emberi drámát is beleszője. Amellett, hogy jó érzékkel elkerülte a hatásra kihegyezett "lelkizés" csapdáit, nem sétált bele a legnagyobb csapdába sem, nem csinált hollywoodi recept szerinti magányos hősfigurát filmjének két kulcsszereplőjéből. Dicsfény nélküli, hétköznapi mivoltukban követi nyomon nem kis bátorságot és leleményességet kívánó igyekezetüket az igazság napfényre jutásáig. Legfeljebb operatőrének engedett meg a műfaj igényénél érdekesebb és izgalmasabb képeket, így a látvány akkor is lendületes, amikor az események alig látszanak mozdulni. Al Pacino sokadik komoly alakítása nem meglepetés, de Russell Crowe remeklése a tudós szerepében az.
