Nemcsak az irodalmi alapanyagot szolgáltató Peter Mayle, de a Gladiátorral elévülhetetlen érdemeket szerzett Ridley Scott is helyi lakosnak számít a Provence-i lankákon, érthető tehát a lelkesedés, mellyel e két nemzetközi nagyság nekilátott, hogy a hely szelleméhez illő módon, egy könnyed, romantikus komédiával állítsanak emléket a mediterránium szépségeinek.
Kis rosszindulattal persze rögtön meg is jegyezhetnénk, hogy a méltán elismert művészek valójában nyitott kapukat döngetnek, hisz ki az, aki ne tudna - ha máshonnan nem, hát az utazási irodák brosúráiból - e szőlőtermő földi paradicsom létezéséről.
Mayle és Scott mindenesetre úgy tesznek, mintha a világnak egy eleddig felfedezetlen szögletét tárnák az emberiség elé, s ehhez tartván magukat a legelejéről kezdik a bemutatást. Minden bizonnyal ennek a lelkes és őszinte ismeretterjesztő szándéknak tudható be, hogy hősünk, a szürke és esős Londonból hazalátogató bróker csakis a felkelő nap derengésében érkezhet meg gyerekkora színhelyére, és ugyancsak e nemes tényfeltárási akció részeként szerezhetünk tudomást arról, hogy e napfényben fürdő bortermelő vidéket csupa kedélyes és szenvedélyes francia lakja. Hogy hősünkről is szóljunk, nos, ő egy igazi nagy hal, a rettegett londoni tőzsdecápa mintapéldánya, aki sajnálatos módon réges-régen elszakadt már gyermekkora provence-i örökségétől. A hátulgombolós kiskamasz, aki a film kezdő képsorain még oly lelkesen csüngött bohém nagybácsija minden szaván, minden hájjal megkent tőzsdei vezérbikává cseperedett, s még akkor sem gondol másra, mint piaci értékre és befizetendő adókra, amikor megörökli szeretett nagybátyja provence-i birtokai. Mivel a végrendelettel járó papírmunka csak helyben és személyesen intézhető, a keménykalapos angol gentleman repülőre száll, hogy villámlátogatás tegyen az elveszett paradicsomban. Úgy tervezi, hogy még tőzsdezárás előtt visszarepül az angol ködbe, a nagybácsi szelleme azonban a vártnál is jobban összekuszálja hősünk rendezettnek mondható, angolosan átsült életét.
Az élet értelmére kis külső segítséggel rádöbbenő milliárdosok romantikus kalandjai valamiért népszerű témája a vígjáték műfajának. Míg Humphrey Bogart-ot sofőrje nagylánya (Billy Wilder: Sabrina), Richard Gere-t pedig egy Hollywood Boulvard-i sarokról felszedett utcalány térítette jobb belátásra, itt - minő fordulat! - a helyi mikroklíma és egy kikapós pincérnő felelősek Russell Crowe megtéréséért.
