Mi kell pár könnycsepp kisajtolásához? Semmiképp sem a hírek olvasása, azok túl valóságosak, jobb elmerülni egy modern tündérmesében a nyaktól lefelé béna herceg és a csodásan cserfes szolgálólány balsorsú szerelméről.
Na jó, a férfi nem herceg, de valamiféle arisztokrata és csak nagyon gazdag, hiszen a családnak a hatalmas rezidencián kívül egy romos kastélya is van, viszont így is tolókocsiban ül, a lány pedig nem szolgálólány, hanem amolyan társalkodónő a kezdetben elég mogorva „ápolt” mellett. Aztán naná, hogy az életunt férfi megnyílik az élettel teli csacska lány előtt, egy kicsit még boldogok is lesznek együtt - vigyázat, spoilerveszély! - csakhogy már korábban elhatározta, hogy véget vet életének, és már lépéseket is tett az ügyben.
Jojo Moyes a Romantikus Írók Társaságától az év regénye címet elnyerő művéből készült brit Mielőtt megismertelek végtelenül egyszerű, klisét klisére halmozó darab, aminek azonban két erénye van. Bár a könnyeinkre utazik, nem akar túlságosan manipulálni, és van két szerethető főszereplője.
A Trónok harcából ismert Emilia Clarke, ezúttal eredeti, barna hajszínével és A Karib-tenger kalózai és Az éhezők viadala filmekből ismerős Sam Claflin között érződik valamiféle összhang, és jó nézni őket, még akkor is, ha tudjuk, hogy mindez bőven megfelelő a giccs definíciójának.
Ne legyünk gonoszak, jó néha egy kis melodrámát nézni, és nem baj, ha a filmesek ehhez nem hétköznapi, szürke embereket, hanem szép és vonzó főhősöket használnak, hiszen ezzel csak kihangsúlyozzák a drámát, és nézni is könnyebb a némi sziruppal is leöntött történetet, tudván, hogy nem is igazi.
Sírni pedig jó, hiszen egyes kutatások szerint a sírás segít az immunrendszer szabályozásában, visszaszorítja allergiát, sőt még a reumás ízületi gyulladás okozta fájdalmat is enyhítheti, és persze feloldja a bennünk levő feszültséget. Ha ehhez egy kedves társalkodónő és egy, a halálát váró férfi kell, hát legyen, hiszen csak filmről van szó.
Ha szeretne ebben a kicsit borongós, könnyfakasztó hangulatban maradni, akkor tudunk még ajánlani néhány filmet. Hasonló a felállás egy korai Julia Roberts film, A szerelem erejével (1991) esetében, csak a fiú ott leukémiás. A legfrissebb film a témában pedig a nagyon szerethető és ezért is olyan szomorú Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, ahol viszont a lány a leukémiás. Még meredekebb a Csillagainkban a hiba (2014), ahol kapásból két, a betegség által halálra ítélt, és már eddig is a poklot megjárt fiatal szerelmét meséli el, akik a súlyos rákbetegek önsegítő csoportjában ismerik meg egymást – az egyikük Shailene Woodley az A beavatott szériából. Örök klasszikusként ott van a Love Story (1970), de ajánlhatjuk az Édes novembert (2001) is Charlize Theron és Keanu Reeves kettősével – az előbbi a halálos beteg -, vagy a halálára váró Sarah Polleyval Az élet nélkülemet (2003). Tessék zsebkendőt hozni és választani!
