Ügynökök halála

Graham Green kiment a divatból, akárcsak nem egy társa a népszerűségben és az irodalmi igényű kalandban. De szépírói értékei révén mégis megmaradt a politikai kalandregények klasszikusának, az egzotikus helyszín, a sűrített ábrázolás, az érzékletes figurateremtés és a szenvedélyes érzelmek mesterének. Nincs mit csodálkoznunk, hogy a nagy újrafilmesítési buzgalomban ismét mozivászonra lépnek emlékezetes hősei az egyik legemlékezetesebb regényéből. A csendes amerikai 1952-ben játszódik Saigonban, a vitetnamiak a francia gyarmatosítók ellen harcolnak, de a színfalak mögött már Amerika készülődik, hogy megvédje Vietnamot a kommunista veszedelemtől. A végét tudjuk, Green az elejét írja meg lebilincselően érdekes regényében. 1958-ban Joseph Mankiewicz vitte filmre a regényt Audie Murphyvel és Michael Redgrave-vel a "csendes amerikai" illetve a londoni újságíró szerepében. Most Phillip Noyce rendezte meg újra a gyilkossággal végződő szerelmi történetet, színészválasztása biztos kézre vall. Az amerikai ügynököt, aki a vietnamiaknak juttatott amerikai segélyszállítmány körül buzgólkodó naív fiatalembernek adja ki magát, a kinézetében is ártatlan Brendan Fraser játssza. Csupa jószándék és férfias kiállás, a néző minden rokonszenve az övé, még ha túl rámenős is a nyíltsága, ahogyan szeretné elszeretni friss angol ismerőse szépséges vietnami szeretőjét. A cinikus angol újságírót, akit látszólag semmi más nem érdekel, mint hogy akár hazugság árán is, de megtartsa maga mellett a szép vietnami lányt, Michael Caine kelti életre. Ez nem csak szófordulat, Caine életet ad a figurának és a filmnek. Nyugodt és engedékeny, miközben ő a valóban félelemetes ellenfél. Hogy miért szánja el magát a végső lépésre: a szerelmét féltő férfi, vagy vetélytársa igazi énjének lelepleződése jelenti a nagyobb nyomatékot a döntésében, azt nyitva hagyja. Ettől igazán izgalmas a figura.

Jó, érdekes film A csendes amerikai. A vietnami háborúról készült amerikai filmek után ez az amerikai film egy másfajta háborús Vietnamot mutat, árnyaltan ábrázolja a helyiek kiszolgáltatottságát, a Nyugat cinizmusát. A szerelmi dráma mögött hiteles a politikai háttér.