1. Fehérnemű hadművelet (1959)

A tengeralattjárós filmek mind a feszültségről szólnak, ahogy a búvárhajó áldozatát csempészi be, majd ahogy megpróbál kitérni az elkerülhetetlen válaszcsapás elől. Ez nem ilyen film. Egy amerikai tengeralattjáró kapitánya (Cary Grant) és hadtáptisztje (Tony Curtis) mindent megtesz, hogy hajójuk a szárazdokkból visszakerüljön a második világháborús csatákba a csendes-óceáni hadszíntéren. Megjelenik azonban a színen - azaz a hajón - egy csapat gyönyörű ápolónő, új életet hoznak a rózsaszín tengeralattjáró szűk falai közé.

A hajó azért rózsaszín, mivel a kötelező korrózióvédelem során más színű festéket nem találnak, hát ilyen lett.

A hirtelen haragú kapitány és az agyafúrt beosztott, Grant és Curtis csodálatos párosa, igazi klasszikussá tette ezt a filmet, ami minden könnyedsége ellenére igenis komoly bepillantást enged a tengeralattjáró hadviselés izgalmaiba.

2. Hogyan nyertem meg a háborút (1967)

Richard Lester (Egy nehéz nap éjszakája) szatirikus hangvételű filmjének főszereplője, Earnest Goodbody főhadnagy (Michael Crawford) ugyanis egy igen szerény képességű tiszt, akinek kétbalkezességét egy szakasz brit katona, no és persze a balsikerű háborús események bánják valahol az észak-afrikai sivatagban. Goodbody afféle modern Don Quijote, aki még a maga kárán sem tanul. Segédje, avagy Sancho Panzája Transom őrmester (Lee Montague) ezzel szemben valódi profi,

aki megpróbálja kiküszöbölni a felettese hibáit és megmenteni az emberei életét.

Alig várja, hogy a németek "lekapcsolják" Goodbodyt mert ha nem így történik, még az is előfordulhat, hogy ő maga lövi le. A szürreális és bohózati elemekkel tűzdelt háborúellenes filmben, ahol az elesettek pótlására érkezőket igazi „játékkatonák” játsszák, egyik ifjú közlegény szerepében a fiatal John Lennon is feltűnik – hajlamosak a filmet vele reklámozni, de ez ne tévesszen meg senkit.

3. Klein úr (1976)

A II. világháború és a holokauszt elválaszthatatlan egymástól, de akadt filmes, amely az utóbbit nem a maga borzalmában ragadta meg, hanem teljes egzisztenciális abszurdumában. Az 1942-es párizsi zsidóelhurcolás időszakában játszódik a történet. A katolikus, sosem politizáló Robert Klein (Alain Delon) jómódú párizsi műkereskedő, a zsidóüldözések kezdetétől szép hasznot húz a zsidók nyomorúságából, amikor olcsón fölvásárolja javaikat. Egyszer azonban valaki bedobja a postaládájába a helyi zsidó újságot.

Jelenti is az ügyet a rendőrségen,

de ezzel csak felhívja magára a figyelmet, és az árjaságát igazoló papírokat követelnek tőle. Hogy tisztázza magát, nekiáll megkeresni a másik Klein urat, és kideríteni, miért akarja az bajba keverni őt. A McCarthy-korszakban Hollywoodban feketelistára került amerikai Joseph Losey kafkai hangulatot idézve meséli el egy személyazonosság elvesztését.

4. Meztelenek és bolondok (1979)

Az Egyesült Államok abban a szerencsés helyzetben volt, hogy magát az országot nem támadta meg ellenséges erő – bár a japánok tettek pár erőtlen kísérletet. Ez elég is volt egy jó kis háborús hisztéria kialakulásához, és ezt mutatja meg Steven Spielberg kevésbé ismert munkája, amiben azért akad egy kis akció is. 1941-ben, hat nappal a japánok Pearl Harbor-i támadása után az amerikaiak attól tartanak, hogy a következő célpont Kalifornia lesz. Az államban eluralkodik a pánikhangulat. Van is ok a félelemre,

egy japán tengeralattjáró ólálkodik a part mentén,

amelynek parancsnoka (a legendás Toshirô Mifune) célpontjául Hollywoodot választotta, a védekezést viszont megnehezíti, hogy az amerikaiak közül senki sem a megfelelő célpontra nyit tüzet. Egyedül egy őrült pilóta (John Belushi) tudja, hol van a japán hajó, de a gépét folyton a saját légvédelme lövi le: nagyobb káosz nem is lehetne!

5. A végső visszaszámlálás (1980)

Sokakban merült fel a gondolat – filmesekben is -, mi lenne, ha modern fegyverekkel vívnánk meg egy régi háborút, újraírva a szabályokat? Ez történik itt is! A Nimitz atommeghajtású anyahajó váratlanul irdatlan erejű elektromos ciklonba keveredik. Amikor kijutnak a viharból, lassacskán rá kell döbbenniük, hogy csaknem fél évszázadot utaztak vissza az időben, s belecsöppentek a második világháborúba, Pearl Harbor lebombázásának előestéjén. A kérdés nem az, képes-e a legkorszerűbb fegyverekkel felszerelt "úszó erőd" megakadályozni a támadást, és döntő fordulatot adni az eseményeknek, hanem az, szabad-e megváltoztatniuk a történelem menetét. Ezzel a dilemmával szembesül Yelland admirális (Kirk Douglas), miután felfedezi a támadásra készülő japán flottát – és megment néhány amerikai civilt, akik így értesülnek arról, mi vár rájuk a közelgő pár órában!

6. Szentjánosbogarak sírja (1988)

A japánok a világháborút bemutató filmekben vagy fanatikus harcosok, akiknek nem számít a saját életük, vagy szadista börtönőrök, akiknek nem számít mások élete. Isao Takahata szívszorító animációs filmje Japán másik arcát mutatja meg: a történet egy fiatal testvérpár sorsát követi végig a második világháború sújtotta Japánban. Szeita és alig négyéves kishúga, Szecukó apja egy hadihajón szolgál, amikor anyjuk életét veszti egy bombázás okozta tűzvészben –

az akkor még javarészt fából és papírból épült japán városokat egyszerűen elsöpörték az amerikai légitámadások.

A két árva egyik nagynénjükhöz kerül, ám hamarosan kiderül, hogy a háborúban elszegényedett, bizalmatlanná vált társadalomban csak magukra számíthatnak, és kénytelenek egyedül szembenézni a háború poklával. A fenyegető éhség és a bombázók árnyékában csak a szentjánosbogarak halvány fénye képes a reményt életben tartani. A kérdés az, hogy meddig.

A film az APPLE TV+-on nézhető meg.

7. Éjfélre kitisztul (1992)

A háborús filmek arról szólnak, hogy a két fél le akarja győzni egymást, és diadalmaskodik a jobb, erősebb vagy ügyesebb. De mi van, ha egyik oldalon sem akarnak harcolni? Ez történik a nagyszerű Madárkát (1984) is jegyző William Wharton regénye alapján készült filmben. Az Ardennekben járunk, 1944 decembere, és egy tapasztalatlan amerikai felderítőegységnek (köztük a babaarcú Ethan Hawke) megfigyelőállást kell létesítenie egy elhagyatott erdős részen –ami nem is annyira elhagyatott. A németek már befészkelték magukat ide, többször is alkalmuk lett volna végezni hőseinkkel, de nagyon furcsán viselkednek. Például hógolyóval dobálják őket. Hamar kiderül, hogy a keleti frontot is megjárt fiatal német katonáknak és veterán tisztjüknek elege van a háborúból, de félnek, ha megadják magukat, azt a nácik a családjukon torolják meg. Azt kérik az amerikaiaktól, játszanak el egy csatát, amely során fogságba ejtik őket. Elegük van a harcból, túl akarják élni a háborút.

8. Overlord (2018)

A háborús film és a horror sosem jártak túl távol egymástól, különösen akkor, ha a II. világháborúról van szó, ahol a nácik által elkövetett borzalmak túlléptek egy bizonyos határon, és akkor a tudósaik által végzett borzalmas kísérletekről nem is beszéltünk. Ezek a tudósok, nyilván erősen eltúlzott verzióban, rengeteg filmben megjelennek, itt is. Ahol amerikai ejtőernyősöknek egy német rádiótornyot kell megsemmisíteniük a normandiai partraszállás előestéjén egy francia kisvárosban. A bevetés nem indul jól, több katonát is elvesztenek, amikor kigyullad a gép, majd a német járőrökkel vívott harcban. Aztán kiderül, a rádiótorony alatt egy titkos laboratórium rejtőzik, ahol a nácik a helyieken kísérleteznek, egy elvetemült SS százados (Pilou Asbæk) pedig az amerikaiak nyomába ered, és lehet, hogy a kezében van a várva várt csodafegyver, amely győzelemre vezetheti. Marhaság az egész, de szórakoztató és látványos marhaság.

A film a Netflixen nézhető meg.

Ahhoz képest, hogy hülyeség, egész szórakoztató az Overlord

Hogy a partraszállás alatt az amerikai katonák felélesztett német szörnykatonákkal küzdöttek meg, és fekete őrmesterük volt? Nem hiszem el, de egy szaftos horrornak azért jó!

Tovább

9. Jojo Nyuszi (2019)

A III. birodalom őrületét Taika Waititi egy kisfiú szemén keresztül mutatja be. Jojo Betzler rendes kis náci, de sajnos nem elég vérszomjas a Hitlerjugend számára, így kapta a Nyuszi gúnynevet, viszont a képzeletbeli barátja maga Adolf Hitler (Ezt a hálás szerepet Waititi magára vállalta), igaz, ez az Adolf viccesebb, mint az igazi, de attól még egy sunyi disznó. És Jojo világa a feje tetejére áll, amikor kiderül, bohém édesanyja (Scarlett Johansson) egy zsidó lányt rejteget a padláson. Mindezt Waititihez illően rendkívül könnyed formátumban látjuk

– a történet alapjául szolgáló könyv, Christine Leunens Cellába zárva című regénye egész más hangnemű, kifejezetten sötét mű -

, de a film azért komoly témákat is megpenget. Mondjuk azt, hogy az idilli német kisváros főterén akasztott emberek lógnak egy nagy állványról, és ott van köztük hősünk mindig vidám édesanyja. Akit elsőre a cipőjéről ismer fel. 

Elérhető az Apple TV+-on és a Disney+-on.

10. Árny a felhők között (2020)

Szép is az, ha egymástól rettentő messze álló műfajok váratlanul keverednek, és valami meglepőt produkálnak, mint jelen esetben a háborús film és a szörnyes horror. Egy B-17-es bombázó, egy úgy nevezett repülő erőd fedélzetén járunk a csendes-óceáni hadszíntéren, amelynek legénysége meglepetten veszi tudomásul, hogy egy nő is csatlakozik hozzájuk az új útjukra. Maude Garrett (Chloë Grace Moretz) egy parancsot lóbál, amely szerint küldetése titkos, a csomagjához pedig senki sem nyúlhat hozzá. Hogy ne legyen útban, a gép alján található forgató géppuskaállásba száműzik. Itt hallgatja Maude a rádión a rá tett megjegyzéseket, és amikor ellenséges gépeket észlel, nem hisznek neki, és még kevésbé hisznek akkor, amikor észrevesz egy nagy, denevérszerű lényt kuporogni a szárny alján. Ami aztán hamarosan támadásba lendül, majd az is kiderül, hogy az a csomag kell neki, ami a lánynál van.