A Generális (1926)

Buster Keaton alaposan rácáfolt némafilmjével arra a gyakran hangoztatott állításra, mely szerint a történelmet a győztesek írják. Hőse, az egyszerű déli masiniszta (ő maga, természetesen), aki fontos munkája miatt nem vonulhatott be katonának, igazi hőssé válik, amikor egy kacifántos, és persze nagyon vicces hajsza után visszaszerzi az északi kémek által ellopott mozdonyát, a Generálist, és persze megmenti szívszerelmét. Azon túl, hogy

ez a valaha készült egyik legjobb és legbravúrosabb némafilm,

meglepő módon szinte szóról szóra megtörtént minden, amit itt látunk, csak nem ilyen viccesen. Ez északiak tényleg meglovasítottak egy déli vasúti szerelvényt, annak masinisztája pedig tényleg a nyomukba eredt és segített őket elfogni, az már viszont kimaradt a filmből, hogy nagy részüket kémként felakasztották.

A film megnézhető a MUBI-n

Elfújta a szél (1939)

Az amerikai polgárháború idején játszódó történet főhőse egy georgiai ültetvényes gyönyörű lánya, Scarlett O'Hara (Vivien Leigh). A tüzes és makacs teremtés hiába szerelmes a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley-be (Leslie Howard), a fiatalember mégsem őt, hanem unokatestvérét választja. Házasság és pusztulás, születés és halál kíséri végig Scarlett életét, melyben egy különös férfi, Rhett Butler (Clark Gable) válik főszereplővé. Bár a cselekmény helyszínéül szolgáló Atlanta sokáig a Dél biztos hátországa volt, a háború végül a várost is utoléri, Sherman tábornok megtorló hadjárata mindent letarol, ami az útjába kerül, és hősnőnk is megtapasztalja a harcok borzalmait. Az erősen a Dél felé hajló regény alapján készült monumentális film utólag rengeteg kritikát kapott a rabszolgaság „megengedő” ábrázolásáért, és amiért a portyázó északi katonák a kizárólagos rosszfiúk, az Elfújta a szél a maga idejében elképesztő siker volt, amit a 8 versenykategóriában elnyert és két tiszteletbeli Oscar-díj is jól jelzi.

A film megnézhető az HBO MAX-on

A bátorság vörös szalagja (1951)

A legendás John Huston háborús filmje Stephen Crane alapműnek számító regényéből készült, hőse pedig egy fiatal újonc, Henry Fleming, akinek saját gyávaságát kell legyőznie, mivel dezertált és magára hagyta társait az első összecsapásuk előtt. Henry hamarosan visszatér az egységéhez, ahol a harc okozta zűrzavarban a felettesei nem vették észre a szökését, és most önmaga és bajtársai előtt is bizonyítania kell, hogy képes harcolni. A film főszerepét az az Audie Murphy alakítja, aki a II. világháború egyik legtöbbször kitüntetett amerikai hőse volt, így neki már senki előtt nem kellett semmit bizonyítania, de az átélt borzalmak mélyen megviselték. Huston filmje eredetileg egy kétórás eposz volt, amit élete legjobb munkájának tartott – a stúdió ezt egy 70 percre sűrítette össze, ami még így is igazi klasszikusnak számít.

Lovaskatonák (1959)

1863 áprilisában Marlowe ezredes (John Wayne) azt a parancsot kapja, hogy három lovasszázaddal hatoljon be 500 kilométer mélyen az ellenséges Konföderáció területére, és közben minél több vasútvonalat tegyen használhatatlanná. A rendkívül veszélyes küldetést erőltetett menetben kell végrehajtani. A fanatikus ezredest kizárólag a cél elérése érdekli, emberei sorsa egyáltalán nem. Ezért már az indulás pillanatától kezdve éles ellentét alakul ki közte, és a csapat orvosa, Kendall őrnagy (William Holden) között. John Ford filmjét a Benjamin Grierson ezredes vezette 1863-as valódi lovasportya inspirálta – Grierson, a békeszerető volt zenetanár arról volt ismert emberei között, hogy lovasparancsnok létére kifejezetten tartott a lovaktól, mivel gyerekkorában egy ló fejbe rúgta. Vicces módon John Wayne lova is makacskodott a forgatás alatt, „elmélyítve” a karaktert.

A film megnézhető az AppleTV-n és a Google Playen

A Jó, a Rossz és a Csúf (1966)

Sergio Leone feledhetetlen klasszikusa, megannyi más spagetti westernhez hasonlóan a polgárháború zűrzavarát használja fel háttérként, miközben hősei, a Szőke (Clint Eastwood) és a mexikói Tuco (Eli Wallach) az elrabolt déli hadipénztár nyomába erednek. Útjuk során megjárnak egy északi hadifogolytábort – a film legviccesebb mozzanata, amikor Tuco délinek nézi a tetőtől talpig porral lepett északi lovasokat -, félbeszakítanak egy csatát, amikor felrobbantják a két felet elválasztó hidat, majd egy elhagyott temetőben néznek szembe egymással és a pénz nyomában járó volt déli katonából lett zsoldossal, Angyalszemmel (Lee Van Cleef).

A film megnézhető az AppleTV-n és a Google Playen

Hideghegy (2003)

Az arisztokratikus Ada (Nicole Kidman) és az egyszerű ács, Inman (Jude Law) azelőtt ismerik meg egymást, hogy a férfinak be kell vonulnia, a konföderáció oldalán harcolni. A férfit elnyeli a háború. Borzasztó dolgokat lát és él át. A rettenetes áldozatokkal járó ún. Krátercsata és megannyi bajtársa eleste után megelégeli az öldöklést, csupán egyetlen dolog élteti: a hazatérés. Megszökik, és bujkálva, menekülve, gyalogol otthona, a Hideghegy felé. Szerelme eközben magára marad, és az egyre zordabbra forduló világban igyekszik túlélni a háború hozta szörnyűségeket, amelynek okozói a hátországot terrorizáló, a szökevényekre vadászó polgárőrök. Anthony Minghella egyik legjobb filmjében

szép fokozatosan adagolja a borzalmakat, hogy aztán eljussunk a szinte teljes reménytelenségig.

A film megnézhető az AppleTV-n

Gettysburg (1993)

A polgárháború egyik legvéresebb, és mindenképpen legfontosabb ütközetét bemutató film furcsa madár: eredetileg egy három részes minisorozatnak szánták, majd összevágták egy majd négyórás tévéfilmmé. James Maxwell rendezőnek sikerült elérnie, hogy a filmet az eredeti csatamezőn forgathassák le, és gyakorlatilag az ország összes polgárháborús hagyományőrzője odacsődült a forgatásra, hozva saját egyenruháikat, felszerelésüket. Ennél fogva a film is inkább olyan, mint a csata lelkes újrajátszása annak minden fontos szereplőjének felsorakoztatásával, és az ütközet minden fontos momentumának bemutatásával. Ennél fogva Picket (Stephen Lang) halálmegvető rohama és a Little Round Top hősies északi védelme kapja a főszerepet – ez utóbbi esetében meglepő, de remek választás volt Jeff Danielsre osztani Chamberlain ezredes szerepét. Merthogy jól csinálja nagyon!

Az 54. hadtest (1989)

Dúl a polgárháború Észak-Amerikában. A „kékkabátos” Robert Gould Shaw ezredest (Matthew Broderick) megbízzák, hogy szervezze meg az első, feketékből álló egységet. A Massachusetts állambeli önkéntes alakulat, az 54. Massachusetts-i gyalogsági ezred katonái szökött rabszolgákból és már északon született, öntudatos szabad polgárokból állnak. Az előkelő családból származó Shaw elhatározza, hogy az általános vélekedéssel szemben bebizonyítja: a feketékből is lehet jó katonákat faragni. Legfőbb segítőtársa Trip, egy szökött rabszolga (Denzel Washington, első Oscar-díjas szerepében), valamint John Rawlins (Morgan Freeman), aki sírásóból lett katona. Lelkesedésük átragad a többiekre is, de az egységre egy öngyilkos küldetés vár, amikor frontális támadásra indulnak a déli Wagner erőd ellen.

A film megnézhető az AppleTV-n és a Google Playen, illetve a Netflixen

Farkasokkal táncoló (1990)

Tennessee-ben javában dúl a polgárháború, amikor Dunbar hadnagy (Kevin Costner, aki a film rendezője is) az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az erőd elnevezés erős túlzás, az épület már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar közeledni kezd a törzs felé,, és fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Csakhogy a polgárháború végévvel újra megjelennek a határvidéken a katonák, és megint előkerül az „indiánkérdés”…

Lincoln (2012)

Spielberg két korábbi munkájában, a Bíborszínben (1985) és főleg az Amistadban (1997) járta körül a rabszolgaság intézményét és annak utóéletét, majd 2012-ben újra visszatért a témához, azt egy teljesen új szögből vizsgálva meg. A rabszolgaság eltörléséről van ugyanis szó, amelyre Abraham Lincoln politikai pályafutását és végső soron az életét tette fel. A történet szerint Spielberg már nagyon rég szerette volna elkészíteni ezt a filmet, de az általa kiszemelt főszereplő, Daniel Day-Lewis nem ért rá. Nem volt B-terv, így Spielberg megvárta, mire a színész szabad lesz. És megérte a nagy várakozás, mert a tökéletes Lincolnt és a tökéletes életrajzi filmet kapjuk, amely nem az elnök egész életét, de még csak nem is teljes elnöki tevékenységét, hanem annak legfontosabb mozzanatát hozza.

Ez a Lincoln, akinek pozíciója mindig a harctéri sikerektől is függött, nem a jóságos Abe bácsi, hanem egy ügyes, sokszor kíméletlen taktikus, aki minden rafinériáját és intelligenciáját beveti,

hogy elérje azt, amit helyesnek tart.

A film megnézhető az AppleTV-n és a Google Playen

Harc a szabadságért (2016)

Newton Knight (Matthew McConaughey) egyszerű földművesként él a Mississippi állambeli Jones megyében, amíg ki nem robban a polgárháború. Bár ellenzi a háborút, a Konföderáció katonájaként ő maga is harcba indul, ám fia halála után kiábrándul az értelmetlen küzdelemből. Knight hevesen ellenzi a rabszolgaságot és a déli államok kiválását az Unióból, ám nem ő az egyetlen, aki elégedetlen: a karizmatikus férfihoz sorra csatlakoznak a helyi farmerek és a szökött rabszolgák. Közéjük tartozik a gyönyörű rabszolgalány, Rachel (Gugu Mbatha-Raw) is, akibe Knight hamarosan beleszeret, és a törvényi tiltás ellenére feleségül akarja venni. Ami egy maroknyi csoport elszigetelt lázadásának indul, jelentős mozgalommá növi ki magát, amelynek eredményeként Jones megye, a rabszolgatartó Mississippi állam szívében, kikiáltja a függetlenségét. Természetesen az állam fegyveresei megindulnak ellene…

A film megnézhető a Netflixen