Az 1932-ben alapított családi játékgyártó cég ma már a szórakoztatóipar megkerülhetetlen sarokköve, ami nemcsak a gyerekszobákat, de a filmvásznat és a videójátékos világot is meghódította.
Január 28. hagyományosan a Lego-játékok és a legózás nemzetközi ünnepnapja. Egy dán asztalosmester fia, bizonyos Godtfred Kirk Christiansen ugyanis
1958-ban ezen a napon nyújtotta be a „Lego-tégla”, vagyis a 4x2-es Lego-építőelem szabadalmát.
A derék Christiansen úr ráadásul nem aprózta el a dolgot: nemcsak egyetlen bütykös Lego-elem tervét védette le, hanem magát a forradalmi ötletet is, hogy ha az ember a speciális módszerrel elkészített „bütykös műanyag téglákból” többet is egymásra pakol, akkor az egymásba kapcsolódó elemek miatt a korábbi építőjátékoknál sokkal stabilabb konstruckió jön létre. Ezzel az egyszerű, de nagyszerű ötlettel a dánok nemzeti hőse alaposan feladta a leckét a konkurenseinek, és évtizedes versenyhátrányba hozta azokat a játékgyárakat, ahol „csak” fakockákat és kisautókat készítettek a gyerekek (no meg a gyereklelkű felnőttek) számára.
Bár január 28-át sokan tekintik a Lego születésnapjának, maga vállalat valójában már sokkal régebbi: a ma már a The Lego Group nevet viselő céget 1932-ben alapította meg Godtfred apja, Ole Kirk Christiansen. Kezdetben persze még ő is csak különféle egyedi gyártású, a szegényebb gyerekek számára is megizethető fajátékokat (repülőket, vonatokat, kacsákat stb.) készített, kézműves módszerekkel és nagyon lelkesen – innen is jött a gyár neve, amit a dán leg godt kifejezés kezdőbetűiből vett át, ami magyarra lefordítva nagyjából azt jelenti, hogy
Játssz jól!
A korát jócskán megelőzve a Lego volt az egyik legelső olyan játékgyártó vállalat, amely a fa alapanyag helyett műanyagra váltott át, és az műanyag alkatrészek ipari mennyiségben való gyártásához fröccsöntőgépet vásárolt. Az első műanyag Lego-kocka már 1949-ben elkészült, de az még nem a manapság ismert változat volt, hanem egy kevésbé strapabíró konstrukció.
Ole Kirk Christiansen 1958-as halált követően Godtfred Kirk Christiansen lett a Lego gyár elnöke, és egészen az 1995-ben bekövetkezett haláláig ő viselte ezt a tisztséget. Godtfred vezetése alatt a Lego világmárka lett: a '60-as évekre már számos országban rajongtak a kis Lego-figurákért, amelyek milliós nagyságrendben gördülnek le azóta is a gyártósorról. 1968-ban a Christiansen família székhelyén, a dániai Billundban megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Legoland Park is, mely már az első évben több mint 625 000 látogatót vonzott. Jelenleg összesen 11 Legoland Park üzemel Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban, de a közeljövőben további négyet is megnyitnak majd (hármat Kínában, egyet pedig Belgiumban).
De Godtfried volt az is, akinek a főnöksége idején, 1975-ben megszületett az első „legóember” avagy „minifigura”.
Ezeknek persze még nem volt se mosolygós arcuk, se mozgatható kezük, a ma ismert, tiritarka, barátságos kis fickókat ugyanis csak 1978-tól kezdve gyártja a cég. Godtfred Kirk Christiansen 1979-ben visszalépett a Lego elnök-vezérigazgatói pozíciójából a fia, Kjeld Kirk Kristiansen javára (akit egy adminisztrációs baki folytán anyakönyveztek Christiansen helyett Kristiansen családnévvel), de egészen az 1995-ös haláláig a cég felső vezetésének tagja maradt.
Kis túlzással a „Kristiansen-korszakban” eszmélt rá a fél világ arra, hogy a Lego brand lényege egyáltalán nem az, hogy tűpontosan lemásold az apró, színes elemek összepattintásakor hivatalos összerakási útmutatóban látottakat. Hanem az, hogy a karácsonyra megkapott új készletet keverd csak szépen össze a padlószőnyegen a régi Lego-kockáidal, és saját kútfőből te magad építs valami sokkal-sokkal ütősebb úszó, guruló vagy épp repülő alkalmatosságot annál, amit a dobozokon meg a katalógusokban láttál!
Nem csoda, hogy ebből az érából származik szinte mindegyik olyan különálló világ, ami leginkább megmozgatta a gyerekek képzeletét – többek között ekkora tehető a még ma is töretlen népszerűségnek örvendő űrhajós és középkori lovagos szettek '80-as évekbeli felfutása, de a szintén kultikussá vált kalózos Lego 1989-es debütálása is.
Kjeld Kirk Kristiansen végül 2004-ben mondott le (erre majd részletesen is kitérünk lentebb!), de még továbbra is ő a Lego cégtulajdonosa és az igazgatótanács alelnöke. A nagy múltú játékgyártó vállalatot néhány kisebb-nagyobb horderejű vezetőcserét követően jelenleg Niels B. Christiansen igazgatja, aki hivatalosan 2017 óta a Lego elnöke. Az ő hivatali ideje alatt a vállalat világszerte kibővítette a kiskereskedelmi üzletláncát, bevezette a fenntartható forrásból származó Lego-elemeket, és (az elmúlt két évtizedben tevékenykedő elődeihez hasonlóan) olyan innovatív játékélményeket hozott létre, amelyek ötvözik a fizikai Lego-elemeket és a digitális építőkockákkal.
Azt azonban valószínűleg kevesen tudják, hogy a legóemberek nem voltak ám mindig a gyerekek kedvenc játékai,
olyannyira nem, hogy kereken 20 éve, 2003-ban a Lego gyár kis híján csődbe ment!
Az ezredforduló utáni évekre ugyanis a Lego csoport 1,4 milliárdnyi dán korona (ez nagyjából 72 milliárd forint) költségvetési hiánnyal szembesült, ami miatt Poul Plougmann elnököt leváltották, és az elnök-vezérigazgató Kjeld Kirk Kristiansen vette át a feladatait. A következő évben a költségvetési megszorítások miatt közel 1000 alkalmazottat bocsátott el a Lego, 2004 októberében viszont még a korábbiaknál is nagyobb veszteséget könyvelt el a cég. A történtek hatására Kristiansen is lemondott a tisztségéről, de mintegy 800 millió dán koronát (ez kb. 41 milliárd forint) invesztált bele a vállalatba a tetemes magánvagyonából, megmentve ezzel az anyagi csődtől a patinás játékgyártó céget.
A 2000-es években még mindig csak döcögve pénzt termelő céget végül a 2011-ben piacra dobott Ninjago készletek húzták ki a kulimászból.
Ez a nindzsákkal és keleti misztikumokkal teli brand hatalmas népszerűségre tett szert, és egycsapásra a vállalat eddigi legsikeresebben bevezetett terméke lett – nem csoda, hogy animációs sorozat is készült hozzá, 2017-ben pedig önálló mozifilmet gründolt belőle a Warner stúdió.
Figyelemre méltó érdekesség, hogy a Lego-játékok számára ezt az újabb átütő erejű népszerűséget végül a nindzsák hozták meg, nem pedig az olyan ismert brandek köré felépülő minifigurák, mint mondjuk a Star Wars, amit 1999 óta licencel a Lego, vagy a Harry Potter, amihez 2001 óta jönnek ki varázslatos készletek.
És akkor jött a Lego-film betétdala
Borítékolható volt, hogy slágerlista-gyanús lesz a Tegan and Sara nevet viselő kanadai indie pop duó ikonikus dala, az Everything Is Awesome, ami a 2014-es A lego kaland című egész estés animációs filmben csendült fele először – nálunk pedig úgy dúdolta a fél ország a kimondottan jól sikerült InterCom-szinkronnak köszönhetően, hogy „Minden szupi szuper!”
Azt viszont valószínűleg még ők sem gondolták, hogy Oscar-jelölést is kapnak érte!
(A díjat egyébként végül a Martin Luther Kingről szóló Selma betétdalának ítélte oda az Amerikai Filmakadémia.)
Ahogy az a fenti sikertörténetből is látszik, a Lego az elmúlt 91 évben megkerülhetetlen darabkája lett a globális szórakoztatóiparnak. A jellegzetes dizájnnal elkészített minifigurák és építőkockák mostanra egyértelműen túlnőttek a szimpla „kreatív gyerekjáték” kategórián. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy valóságos Lego-kultusz alakult ki napjainkra: vannak, akik hatalmas szobrokat és mozaikokat kreálnak az apró építőelemekből, vagy épp a világ nevezetes épületeit álmodják meg kicsiben, mások olyan Lego-robotot konstruálnak, ami képes pár másodperc alatt kirakni a Rubik-kockát.
A Christiansen família pici, színes építőkockáit ma már az egész világ ismeri. A jól csengő márkanév hallatán mindenkinek azonnal beugrik egy-egy jól sikerült űrhajó- vagy várépítés emléke, de minimum az, hogy tűszúrással ér fel, ha mezítláb belelépünk egy Lego- darabkába.
Azért ez elég menő dolog egy lassan már 100 éve létező dán családi vállalkozástól, nem igaz?
