5 film, ami jobb, mint a könyv, amiből készült

A Rambo, a Forrest Gump és a Szárnyas fejvadász is ütősebb lett a vásznon, mint papíron.

Egy-egy felkapott bestsellerből filmet készíteni mindig nehéz dolog, mert az eredeti könyv rajongói sokszor csalódnak - gondoljunk csak arra, hogy Geroge Clooney mennyire dilettánsan rendezte meg Az éjféli égboltot a Netfixnek. Szerencsére akad néhány ritka példa, amikor Hollywood valóban jobb filmet készít, mint az eredeti könyv! Íme:

 

1. A cápa (1975)

Peter Benchley 1974-ben írta meg A fehér cápa címmel a kultikus Steven Spielberg-film alapjául szolgáló regényt. A moziváltozat nemcsak a horror műfaj klasszikusa, de a '70-es évek egyik leglenyűgözőbb drámája lett. A rendező átvette ugyan a regényből a történet fő vonásait, de számos új elemet is hozzáadott, például a helyszínt Long Island egyik átlagos településéből egy tengerparti üdülőszigetre tette át. A regényváltozat végén meghalt a cápaszakértő, Spielberg viszont a filmben szimpatikus hőst csinált belőle egy hippi óceánográfus (Richard Dreyfuss) képében. A könyv töketlen főrendőréből pedig idealizált apafigura lett (Roy Scheider), olyan, amilyen a rendezőnek sosem volt a szülei állandó veszekedései majd válása miatt.

Emellett azért is emlékezetes ez a film, mert Spielberg találta fel A cápával a sztárokkal teli, kasszarobbantó blockbuster fogalmát, ahol a mozijegyekből befolyó milliók mellett legalább ugyanannyit hoz a konyhára a filmmel kapcsolatos táskák, bögrék és pólók értékesítése is.

 

 

2. Szárnyas fejvadász (1982)

Az 1982-ben bemutatott Szárnyas fejvadász egyértelműen kultfilmmé vált mára. A történet főhőse, Rick Deckard (Harrison Ford) a köztünk élő mesterséges embereket hivatott kivonni a forgalomból egy sötét és disztópikus világban, amely többé-kevésbé Philip K. Dick 1969-es Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regényén alapul. Ridley Scott rendező jelentős változtatásokat eszközölt a szövegen, és bár sajnos Philip K. Dick a bemutató előtt meghalt, még maga a legendás sci-fi szerző is arra a következtetésre jutott, hogy a film jobb lett, mint az ő könyve. Azután ugyanis, hogy megnézte a nyers vágás végeredményét, azt mondta a producereknek a vetítés után:

Az életemet és az alkotói munkámat a Szárnyas fejvadász mozifilm igazolja és teljesíti ki.

 

3. Rambo (1982)

Sylvester Stallone 1982-es kultfilmje alapjául a kanadai-amerikai thrilleríró, David Morrell háborús regénye, az 1972-ben kiadott Első vér szolgált. Ebben Rambo (akinek a keresztneve sosem derült ki, a Jont a filmesek találták ki neki), egy poszttraumás stressztől szenvedő vietnami háborús veterán, aki eléggé csúnyán helyben hagy egy kisvárosnyi rendőrt, miután Teasle seriff kekeckedni kezd vele. A regényben a véres ámokfutást rendező, a testére dinamutrudakat kötöző Rambót végül Trautman ezredes állítja le azzal, hogy a nagy fináléban lelövi. A jelenetet le is forgatták (itt Rambo lényegében öngyilkosságot követ el azzal, hogy megrántja az ezredes pisztolyt tartó kezét), de ez végül a vágóasztalon végezte.

A filmbéli Rambo végül nem robbantgatott dinamittal, és nem mészárolt le embereket hidegvérrel - elvileg csak egy zsaru halála írható a számlájára: amelyik kiesett a helikopterből. Állítólag a tesztvetítés közönsége rosszul fogadta Rambo öngyilkosságát, ezért a rendező, Ted Kotcheff megváltoztatta a lezárást. Mások szerint maga a producer, Andy Vajna adta az ötletet Slynak, hogy nem kéne megölni Rambót, mert ha a Rocky-szériához hasonlóan ez is kasszasiker lesz, akkor vele fogják leforgatni a folytatásokat is.

 

 

4. Forrest Gump (1994)

Bár a rajongók imádják Robert Zemeckis 1994-es Forrest Gumpját (olyannyira, hogy a PORT.hu TOP100-as listáján évek óta kirobbanthatatlan a 2. helyről!), ez a film a mai napig megosztja a kritikusokat. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy nem más, mint egy szirupos, bénácska mese a piedesztálra emelt amerikai történelemről. Az minden esetre tény, hogy Zemeckis nagyszerű munkát végzett azzal, hogy számos ponton eltért a könyvtől.

Winston Groom 1986-ban kiadott regényében (ami magyarul is megjelent Forrest ​Gump avagy: „Egy együgyű fickó följegyzései” címmel) Forrest a képességeit és a természetét tekintve is totálisan különbözik Tom Hanks csetlő-botló lúzerétől, mivel egy erős akcentusú, sokat káromkodó figura, aki a fizikumát és az eszét tekintve sem marad el különösebben embertársaitól. Sőt, kifejezetten egy bikanyakú fickó, aki ráadásul a fizika órákon különösen jeleskedik az egyetemen. Így aztán a filmtől eltérően focista, űrhajós, pankrátor és sakkozó is lesz belőle. A filmbéli Forrest viszont inkább hasonlít egy jólelkű, kedves fogyatékkal élőre, mintsem a regénybeli önmagára – akiből viszont valószínűleg sosem lett volna ekkora közönségkedvenc.

 

 

5. Nem vénnek való vidék (2007)

Cormac McCarthy 2005-ös best seller regénye, a Nem ​vénnek való vidék eleve egy lebilincselő, sötét történet volt, de Joel és Ethan Coen még ezt is túl tudta szárnyalni a 2007-es Oscar-díjas filmadaptációban. A sztorit alighanem minden PORT.hu-olvasó ismeri, hiszen a filmet számos listás cikkünkbe beválogattuk már a XXI. század 10 legjobb forgatókönyvétől kezdve Tommy Lee Jones 10 legjobb szerepéig. Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss (Josh Brolin) talál egy teherautót, benne egy adag heroinnal és kétmillió dollárral. Ám amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, amilyet még a korosodó, kiábrándult Bell seriff (Tommy Lee Jones) személyében képviselt törvény sem tud megfékezni...

 

 

(via Collider & Far Out Magazine)