A mestermű és a „majdnem mestermű” között olykor meglepően kicsi a különbség. Néha elég mindössze húsz perc. Persze nem arról van szó, hogy ezek a filmek rosszak lennének, sőt éppen ellenkezőleg: nagyszabásúak, emlékezetesek, sokszor ikonikusak. Viszont egy-egy ismétlődő jelenetsor vagy elnyújtott lezárás miatt az élmény nem tökéletes, csak majdnem az. Íme öt film, ami ha húsz perccel rövidebb lenne, akkor kétségtelenül nem került volna ebbe a cikkbe, mert nem találnánk benne semmi kivetnivalót. 

Ez is érdekelhet

Túl hosszú? Nagy árat fizethetnek az alkotók, ha nem rövidítik a filmeket

Az elmúlt években már egyáltalán nem ritka a háromórás játékidő.

Tovább

Csillagok között

Christopher Nolan űreposza egyszerre grandiózus sci-fi és érzelmes apa–lánya történet. A film ereje abban rejlik, hogy a kozmikus léptékű utazást nagyon is emberi érzelmekhez köti, Matthew McConaughey alakítása pedig egyfajta stabil érzelmi horgonyt ad az egész történetnek. Persze Nolantől nem szokatlan, hogy nagyon hosszú alkotásokat készít, és a Csillagok között a maga 2 óra 49 percével is abba a kategóriába esik, aminek a nézése közben szinte biztos, hogy kell tartani egy kis szünetet. Ezzel nem is lenne akkora gond, a probléma inkább az, hogy a finálé túl sok mindent akar egyszerre lezárni, emiatt pedig elég nehezen emészthető. Ha a magyarázó etapok egy kicsit rövidebbek lennének, akkor szinte biztos, hogy összességében is ütősebb lenne a produkció. Így inkább csak 10-ből mondjuk 8-as. 

A tégla

Martin Scorsese Oscar-díjas gengszterfilmje feszült, energikus és több szempontból is nagyon emlékezetes. Matt Damon és Leonardo DiCaprio játéka végig fenntartja a feszültséget, Jack Nicholson pedig valósággal uralja a vásznat. A közel 140 perces játékidő azonban, lássuk be, talán túl sok, ráadásul több jelenet is valójában újra és újra ugyanazokat az információkat erősíti meg. Egy feszesebb középrész még könyörtelenebbé tehette volna a finálét, ehhez pedig jó eséllyel csak annyi kellett volna, hogy az egész sztori legyen 20 perccel rövidebb. 

King Kong

Peter Jackson grandiózus remake-je szívvel-lélekkel készült tisztelgés a klasszikus hollywoodi kalandfilmek előtt. A Kong és Ann Darrow közti kapcsolat érzelmi szinten szuperül működik, és a látvány is többnyire lenyűgöző. A probléma azonban az, hogy az alkotás több mint 3 órás, ami még a legnagyobb filmrajongókat is alaposan próbára teszi. Ráadásul az egész súlyosan bő lére eresztett: túlságosan sok az akciójelenet, amik külön-külön izgalmasak, de összességében az egész viszont már elég fárasztó. Ha már csak 20 percet lecsípnek belőle, akkor szinte biztos, hogy a film jobban megőrizhette volna az erejét, mindezt úgy, hogy az érzelmi hatásból nem veszít. 

Ez is érdekelhet

10 film, amely hosszabb 200 percnél, de életünkben legalább egyszer muszáj megnéznünk

Egy rossz film sosem lehet elég rövid, egy jó film pedig sosem lehet túl hosszú. Ezt bizonyítják a listánkon szereplő, filmtörténeti jelentőségű alkotások is – és nem, nem a Sátántangó a leghosszabb közülük.

Tovább

Lincoln

Steven Spielberg történelmi drámája az amerikai alkotmány 13. kiegészítésének elfogadását (azaz a rabszolgaság eltörlését) egyfajta politikai thrillerként meséli el. Daniel Day-Lewis alakítása egyszerűen lenyűgöző, a film dialógusai pedig intelligensek és nagyon pontosak. A hosszú játékidő miatt azonban sokszor úgy érezhetjük, hogy sok az ismétlés és a túlmagyarázás. Egy határozottabb vágás talán erősebb drámai ívet adhatott volna a történetnek, és lehet, hogy pisiszünetet sem kellett volna tartani közben. 

Farkasokkal táncoló