5 filmes szörny, amit a való élet inspirált

A valóság néha félelmetesebb a fantáziánál.

A horrorfilmek rémei gyakran ikonikus státuszba emelkednek és a popkultúra részévé válnak. Sok esetben azonban nem is sejtjük, hogy már jóval régebb óta köztünk vannak: íme öt olyan szörny, amelyet a való élet inspirált.

 

Imhotep

A múmia (1999)

Forrás: Universal Pictures

Imhotepet a legtöbben az Arnold Vosloo általa alakított karakterrel azonosítják, az 1999-ben indult Múmia-franchise-ban. Valamivel régebben, 1932-ben Boris Karloff játszotta el először a karaktert a filmvásznon, és mindkét változat egy történelmi személyen alapul – igaz, nagyon nagy vonalakban.

Imhotep nem egy múmia volt, aki visszatérve a halálból embereket ölt, hanem Dzsószer fáraó kincstárnoka a Kr. e. 27. században.

Valószínűleg ő tervezte az uralkodó piramisát, és egyfajta ókori egyiptomi reneszánsz embernek tekintették, aki sokféle témában jártas volt. Halála után több mint ezer évvel kultusz épült köré, és félistennek tartották.

 

Freddy Krueger

Rémálom az Elm utcában (1984)

Forrás: New Line Cinema

Az egyik legikonikusabb slasher-gonosz az álmaikban öli meg a fiatalokat, akik így a valóságban is meghalnak. A rendező, Wes Craven az iskolai zaklatójáról, Fred Kruegerről nevezte el a figurát, de azt a gyerekkori traumáját is beleépítette, amikor egy férfit látott az ablaka előtt, aki kísérteties módon őt bámulta. A történetet egy újságcikk ihlette, ami hmong menekültekről szólt, akik szörnyű rémálmoktól szenvedtek és nem voltak hajlandók aludni.

Akik mégis elaludtak, azok közül többen is meghaltak álmukban:

a jelenséget akkoriban ázsiai halál szindrómának nevezték. Ma úgy gondolják, a Brugada-szindróma felelős az elhalálozásokért, ami hirtelen szívrohamot okozhat.

 

Chucky

Gyerekjáték (1988)

Forrás: United Artists

Chucky karaktere számtalan helyről merít, de érdekes módon egyik sem egy játékbabába zárt sorozatgyilkos lelke. Don Mancini író

a 80-as évek fogyasztói társadalmának tébolyára akart rávilágítania,

és elsősorban a Cabbage Patch Kids babák körüli őrület inspirálta. A rendező, Tom Holland pedig arról beszélt, hogy Chucky kinézetét My Buddy babák ihlették, amiket akkoriban kifejezetten kisfiúknak szántak. Egy meg nem erősített elmélet szerint Chuckyt az állítólag démon által megszállt Robert babáról mintázták, aki terrorizálta a tulajdonosait, és jelenleg egy floridai múzeumban található.

 

Godzilla

Godzilla (1954)

Forrás: Tóhó

Godzilla mindig valamilyen aktuális fenyegetést testesít meg, valamilyen ember által okozott borzalom manifesztációja.

Az eredeti, japán történet szerint a szörny a nukleáris sugárzás eredménye, és a nukleáris holokauszttól való félelemet jelképezi.

A japánok ezt sajnos közvetlenül is megtapasztalhatták a második világháborúban, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira, ami közel 226 000, többségében civil emberrel végzett. Godzilla sebhelyes bőrét a túlélők hegei alapján alkották meg, és innen ered az is, hogy a szörny atomsugarat okád.

 

A massza

A massza (1958)

Forrás: Paramount Pictures

A Steve McQueen főszereplésével készült A massza egy hamisíthatatlan B-filmes horror az ötvenes évekből: a címadó szörny egy meteorban érkezett a Földre, és mindent felemészt, ami az útjába kerül. Bármilyen hihetetlen, ennek a rémnek is valós a háttere:

1950-ben négy rendőr a Pennsylvania állambeli Philadelphiaban felfedezett egy rejtélyes, zselészerű masszát, amelynek átmérője 1,8 méter volt.

Az anyag „csillagzselé” néven vált ismertté, és bár senki sem tudja pontosan mi ez, már a 14. századból találhatók róla feljegyzések.

Ez is érdekelhet

A 9 legparább elátkozott tárgy a filmekben

Könyv, autó, tévé, tükör vagy akár egy kirakós is az életünkre törhet.

Lássuk!

 

(via Watchmojo)

Svébis Bence újságíró

Svébis Bence a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett filozófia-magyar szakon. Több mint húsz éve jelennek meg versei, kulturális tárgyú írásai, interjúi, film-, sorozat-, és könyvkritikái a hazai nyomtatott és online sajtóban. Cikkeit több külföldi folyóirat és internetes portál is lefordította. Hosszú ideig volt az egyik vezető hazai műsorújság főszerkesztője, majd az egyik népszerű hetilap kulturális rovatát szerkesztette. 2010-ben Makói Medáliák díjjal jutalmazták első verseskötetét. A PORT csapatát 2022 óta erősíti.

„Amikor nincs több hely a pokolban, a holtak köztünk járnak.”