Az a világ legtermészetesebb dolga, hogy az ágy alatt, a szekrényben és a sötét sarkokban rémek ólálkodnak. Az igazán félelmetes az, amikor már a hétköznapi tárgyak is ellenünk fordulnak. A 9 legfélelmetesebb megszállt tárgyat szedtük össze a filmekből.

Holtak Könyve/Necronomicon Ex-Mortis (Evil Dead - Gonosz halott, 1981)

Sam Raimi Gonosz halott-trilógiájának, és az azt követő feldolgozásoknak legfontosabb kelléke a Holtak Könyve, vagy más néven Necronomicon Ex-Mortis (a későbbi filmekben: Naturom Demonto), ez az emberi bőrbe kötött, vérrel írt könyv, aminek borítójáról egy sikolyba torzult arc köszön vissza. Bár Raimi inkább a horror-komédia felé vitte el a cselekményt a láncfűrészkarú Ash-sel (Bruce Campbell), a démonidéző mantrákat tartalmazó iromány még akkor is elég para, ha minden más nevetséges körülötte.

A Holtak Könyve fákat dönt ki, démoni hordákat idéz meg, féregjáratot nyit a középkorba, és még ki  tudja, milyen galádságra képes.

A Necronomicon már H. P. Lovecraftnál is megtalálható, először az 1924-es A kutya című novellában, Raimi innen vette át, mivel ő is tudta: a könyvek sosem mennek ki a divatból, és nincs félelmetesebb egy rossz pillanatban felolvasott passzusnál.

Televízió (Poltergeist - Kopogó szellem, 1982)

Mi sem kézenfekvőbb, mint hogy a sokat szidott televíziót is megszállja a gonosz. Tobe Hooper filmjében ugyanis a tévékészüléken keresztül kommunikálnak a kis Carol Anne-nel (Heather O'Rourke) a bosszúszomjas kísértetek, akik amúgy joggal haragszanak a lakókra, és ragadják el a kislányt. Ha ugyanis egy olyan családi házban élsz, ahol a kert gyönyörű, a szomszédok kedvesek, a gyerekek pedig a környék legjobb iskolájába járnak, akkor van valami rejtett hiba. Ez esetben az, hogy a lakóövezet egy temetőre épült, ahonnan nem szállították el a holttesteket. Nem csoda, hogy pipák a holtak, és

a modern embert a legközelebbi barátján, a tévén keresztül szólítják meg.

1958-as Plymouth Fury (Christine, 1983)

Valószínűleg mindenki emlékszik élete első autójára, ahogy az első csókra is. Ám az egészen biztos, hogy egyik sem volt olyan különleges, mint a Stephen King regénye alapján készült John Carpenter-filmben. Ja, hogy mire gondolok pontosan: az autóra vagy csókra? Igazából mindkettőre. Már mondom is, miért: a címbeli, Christine keresztelt kocsi ugyanis nem csak azért különleges, mert egy 1958-as Plymouth Fury már eleve az, és nem is azért, mert ebben a szériában kifejezetten ritka a piros fényezés, hanem azért, mert

ez az autó egy igazi fúria.

Mindentől és mindenkitől védi és óvja a tulajdonosát, még gyilkolni is képes érte. Christine egy személyiséggel rendelkező személygépjármű, aki érzelmekre is képes, így féltékenységre is, szóval jaj annak a lánynak, akivel a forgalmi engedély tulajdonosa össze akar jönni. Hogy pontosan miért ennyire egyedi ez a 1958-as Plymouth Fury, arra se King könyve, se Carpenter filmje nem ad magyarázatot.

Kirakós kocka (Hellraiser, 1987)

Ez talán az elátkozott tárgyak non plus ultrája, a legkegyetlenebb dolog, ami ember kezébe került a filmtörténelem során (hogy mégis a lista közepére került, az csak azért van, mert kronologikusan haladunk). Sőt, meg merem kockáztatni, hogy a Hellraiser-filmek nélkülözhetetlen kirakós kockája a legikonikusabb elátkozott tárgy a listán. Olyan az egész, mint egy rafinált, aranyba öntött Rubik-kocka, ám nem hiszem, hogy ennek kirakására gyakran indítanak versenyeket. Ez a bizarr kocka ugyanis egyenesen a pokolhoz csatlakozik, és képes kaput nyitni, amin keresztül a Cenobiták belépnek a mi világunkba. A gyötrelmes kínokért felelős szadista démonok leghíresebbje a szögekkel kivert fejű Pinhead. Clive Barker filmjének – és a központi folytatásoknak – központi elem az aranyló doboz, aminek igazából nincs észszerű funkciója, hiszen

a rejtvényfejtés jussa a gyötrelem.

Persze, az is igaz, hogy elég csábító jutalom a kocka kirakásáért, hogy kaput nyitunk egy másik létsíkra. A franchies alatt kiderül a kocka eredet is: a mechanikus énekesmadarakat gyártó Phillip Lemarchand által készített szerkezet eredetileg egy Duc de L'Isle nevű gazdag arisztokrata számára készült, aki sötét mágiában utazott. A doboz addig kell csavargatni, amíg az összes darab a helyére kerül, és így kaput nyit a fájdalom és szenvedés dimenziójába.

Jófiú baba (Gyerekjáték, 1988)

Para játékbabákkal tele a horrorpadlás, de egy sincs olyan népszerű, mint Chucky, aki nyolc filmben és egy sorozatban is főszerepet kapott. Az első részben egy sorozatgyilkos, Charles Lee Ray épp egy játékboltban haldoklik, ám ismeri a reinkarnáció módját.

Pechére viszont csak egy igen népszerű Jófiú baba van a keze ügyében, így rögtönzött szertartás során abba költözteti át a lelkét,

és bár többször is ki akar törni a játékból, végül ott ragad. A trükk az, hogy franchise során végig Brad Dourif adja Chucky hangját – ő játszotta az első film első jelentében Charles Lee Ray-t. Chucky klasszikus elátkozott baba, aki végtelenül gonosz, és mindenkit kinyír maga körül, ám a slasher műfajához hűen, ezt poénos bon motok közepette teszi. A 2019-ben készült remake (amiben Mark Hamill adja a baba hangját) teljesen kivette az elátkozott baba-vonalat, helyette Chucky a meghibásodott mesterséges intelligencia miatt vált gonosszá.

ez is érdekelhet

9 film, amiből kiderül, hogy olvasni életveszélyes dolog

Elég ijesztő dolgok a könyvek – legalábbis a rémfilmekben.

Tovább

Vasalógép (A mángorló, 1995)

Aljas szerkezet a vasaló: ha nem figyelünk, égésnyomot hagy a ruhán, ha rosszul fogjuk meg, minket éget meg. Jobb is, ha a mosodába adjuk a szennyest, ahol mosás után egy nagy, ipari vasalógépen nyomják át, hogy szép, gyűrődésmentes legyen. Ugye, milyen biztonságosnak hangzik? Persze csak ha nem egy elátkozott vasalógépről, más néven mángorlóról van szó. A féktelen fantáziájáról ismert Stephen Kingnek persze ez is eszébe jutott, és meg is írta A mángorló című novellát, Tobe Hooper pedig rendezett belőle egy filmet, ami jócskán felturbózza az eredeti műben szereplő szerkezet képességeit.

Az elátkozott mángorló munkásokat csonkol, darál be, majd öntudatra ébred, és útnak indul, mert még több vérre szomjazik.

A mángorló egy teljesen abszurd, elvetemült film, ami talán épp ezért az egyik legszórakoztatóbb a megszállt tárgyas horrorok között.

Videókazetta (A kör, 2002)

A streaming korszakában már önmagában rémisztő egy videókazetta, mert teljesen anakronisztikus: nem értjük, hogy került ide, mire lehetne használni, hiszen már VHS-lejátszó is alig van. De nem is olyan rég, még az otthoni filmnézés legtermészetesebb kelléke volt, így senki sem gondolta, hogy félni kéne tőle – egészen 2002-ig, amikor Naomi Watts főszereplésével bemutatták A kör horror-remake-t. Ebben az, eredetileg japán, sztoriban

egy elátkozott VHS-kazetta jár kézről kézre, és aki megnézi rajta látható, amúgy elég érdekes, szürreális kísérleti filmre emlékeztető szösszenete, az hét nap múlva meghal.

Mint kiderül, mindez egy paranormális képességekkel rendelkező kislány, Samara fájdalmának kivetülése, bosszúja. Hogy mennyire hatásos volt a kétezres évek elején egy videókazettát megtenni a borzalom forrásának, arra hadd hozzak egy személyes példát: ezt a filmet először épp VHS-en, eredeti VHS-en láttam, amin a stáblista után bejön a szemcsés kép, pont mint A kör kisfilmjének végén – bár általában szeretem végignézni a stáblistákat, ezúttal nem vállalkoztam rá: kikapcsoltam, mielőtt eljutott volna a szemcsés képig.

Annabelle (Démonok között, 2013)

A nemek közötti egyenlőség jegyében, ha volt fiú baba, legyen egy lány baba is: ráadásul Annabelle az egyetlen tárgy a listánkon ami (vagy aki?) valós történeten alapul. A démon által megszállta baba először a Démonok között első részben tűnt fel, majd saját – kevésbé sikeres – trilógiát kapott. A Démonok közt-filmek a paranormális ügyeket megoldó valós páros, Ed és Lorraine Warren esetein alapul (a filmekben Vera Farmiga és Patrick Wilson alakítja őket), így

az elzárva tartott Annabelle baba is létezik,

csak egészen másként néz ki és nem porcelánból, hanem szövetből készült: egész pontosan egy Raggedy Ann baba. A történetük viszont hasonló, legalábbis, ami azt a sztorit illeti, amit a Démonok között első részében elmesélnek: Az 1970-es évek elején egy fiatal ápolónőt terrorizált a baba, amiben egy médium szerint egy kislány szelleme volt, aki csak társagára vágyott. Ám miközben egyre többet foglalkoztak a babával, a hozzá köthető paranormális tevékenységek egyre kegyetlenebbek és durvábbak lettek. Végül Warrenék vették át az ügyet, és úgy ítélték, a babában nem egy ártatlan, magányos szellem lakik, hanem gonosz démon.

Tükör (Oculus, 2013)

Listánk utolsó darabja talán az egyik legkegyetlenebb elátkozott tárgy, hiszen a tükröt arra használjuk, hogy megmutassa a valóságot. De mi van, ha már a tükörképben sem bízhatunk? A Netflix népszerű horror-felelőse, Mike Flanagan egyik első filmje ezt a már önmagában ijesztő gondoltat járja körül. Persze a tükör régi eszköze a holtakkal kapcsolatos hiedelmeknek: átjárót képezhet a túlvilágra, vagy benne rekedhet a halott lelke stb. Az Oculus című filmben maga a tárgy, a tükör a gonosz, ami

úgy ferdíti a valóságot mint a közösségi média képszerkesztő filterei.

Az igazán nyugtalanító viszont az, hogy nem csak azt nem lehet eldönteni, hogy ha belenézünk, akkor a valót látjuk-e, hanem azt sem, hogy ami épp történik, az a tükrön belül, vagy kívül van-e. Arra gondolsz te is amire én? Hogy megér hét év balszerencsét összetörni? Ugyan! Ez egy elátkozott tárgy, nem olyan könnyű megsemmisíteni.

(via MovieWeb, ScreenRant, Collider)