A hollywoodi szakmunkások valószínűleg nem gondolják úgy, hogy az olvasás rossz dolog lenne, ennek ellenére meglepően sok olyan film készül amellyel akaratlanul is azt üzenik, hogy a könyv igazából az ördög találmánya. Jobban belegondolva, az olvasás a mozizás alternatívája, szóval lehet, hogy mégsem csak véletlenről van szó...

Evil Dead - Gonosz halott (1981)

Ha nincs a Necronomicon Ex-Mortis (más néven Naturom Demonto, a Holtak Könyve), akkor az öt főiskolás hétvégi kirándulása is egész másként alakul. Ash (Bruce Campbell), a barátnője, Linda, és három osztálytársuk sajnos nem tudnak ellenállni a kísértésnek, és a Halottak Könyve segítségével kiszabadítják a démonokat, akik beléjük költöznek.

Sam Raimi kultklasszikusa igazi, korát megelőző közszolgálati horror, hiszen arra figyelmeztet, hogy az audiokönyv épp olyan veszélyes, mint az igazi – hiszen a leendő áldozatok nem magát a könyvet fogyasztják, hanem egy régi magnófelvételt, amin egy régészprofesszor a Necronomiconból olvas fel démonidéző szöveget. 

A Necronomicon eredetileg H.P. Lovecraft agyszüleménye, és olyan varázslatokat és varázsigéket tartalmaz, amely a Nagy Öregek megidézésére és a velük való kommunikációra szolgál. A Raimi-féle Naturom Demonto többek között a Péntek 13. franchise-ban és a Pumpkinhead franchise-ban is megjelent.

Az őrület torkában (1995)

John Carpenter "Apokalipszis-trilógiájának" utolsó filmjében Sutter Cane horrorregényíró eltűnik, legfrissebb regényének, Az őrület torkábannak a kéziratával együtt. Akik a nyomába erednek, olyan eseményeket tapasztalnak meg, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek a könyv cselekményére.

Cane könyveitől állítólag bekattannak az olvasók, de nem tudni, tömeghisztériáról, vagy valami sokkal baljósabbról van szó. Sutter Cane utolsó könyve csak egy könyv, vagy annak a valóságnak az elbeszélése, amelyben a többi regényének köszönhetően élünk? Carpenter egyenesen a valóság természetéről tesz fel nagy filozófiai kérdéseket.

Hókusz pókusz (1993, 2022)

„A Boszorkányság és alkímia kézikönyve” a Sanderson nővérek (Bette Midler, Sarah Jessica Parker és Mary ) varázskönyve a két Hókusz pókusz-filmben, és onnan is látszik, hogy a sötét mágiával foglalkozik, hogy emberi bőrből van összevarrva, és tinta helyett vérrel írták. És egy emberi szemet is beleágyaztak a borítójába.

A varázslatok közt van olyan életfőzet, amely kiszívja az áldozatából a fiatalságot, így aki fogyasztja, bizonyos fokú halhatatlanságot kap, a Sanderson nővérek pedig meg is próbálják napfelkelte előtt kiszívni az életet Salem gyermekeiből, csak ehhez előtte meg kellene találniuk a könyvet.

Az első rész történései után huszonkilenc évvel később játszódó folytatásban két salemi tinédzser egy helyi varázsboltban gyertyát vásárolnak, és csak későn veszik észre, hogy az egy Fekete Láng gyertya. Mivel telihold van, és a lányok mindketten szüzek, a gyertya ismét feltámasztja a Sanderson nővéreket.

A Babadook (2014)

Jennifer Kent filmjében Amelia (Essie Davis) a férje halála után egyedül neveli fiát, Samuelt. A fiú súlyos viselkedési problémákkal küzd, követelőző és erőszakos, ugyanakkor folyton retteg, és azt állítja, hogy egy félelmetes szörny lakik a házukban. Amelia egy nap talál egy Mr. Babadook nevű különös gyerekkönyvet az ajtajuk előtt, és mivel ártatlan ajándéknak gondolja, magához veszi. Az ijesztő gyerekkönyv hatására azonban a fiú állapota csak rosszabbodik, idővel az iskolából is kitiltják.

A könyv szerint Mr. Babadook mindenkit terrorizál, aki tudomást szerez a létezéséről, és minél jobban fél a préda, annál nagyobb hatalmat kap, a pokoljárás ezért már akkor borítékolható volt, amikor Amelia és Samuel először nyitotta ki a könyvet.

A Babadook valójában amennyire horror, annyira dráma is, hemzseg a szimbolizmustól, és olyan nehéz témákat feszeget, mint a gyász és az egyedülálló szülőt érő kihívások. A szörny ezeknek az ijesztő és nyugtalanító helyzeteknek a kivetülése.

Ház az erdő mélyén (2011)

Drew Goddard filmje, olyan, mint egy horrortörténeti gyorstalpaló, megidézi az összes nagy klasszikust, közte természetesen az Evil Deadet. Legalábbis aligha véletlen egybeesés, hogy itt is úgy kezdődik a történet, hogy egy csapat főiskolás diák közösen vakációzik, és az erdőbeli házikóban talált naplóból felolvasnak egy varázsigét, ami egy halott családot visszahoz.

Ismerve a film végi csavar(oka)t, ha úgy döntöttek volna, hogy mégsem olvassák fel a naplót, akkor is ugyanúgy elszabadul a pokol, de legalább a zombikat megúszták volna.

A kilencedik kapu (1999)

Roman Polanski thrillere annyira témába vág, hogy egyenesen egy „könyvdetektív” a főszereplője. A Johnny Depp által alakított Dean Corsót egy nap Boris Balkan New York-i könyvgyűjtő felfogadja, hogy frissen szerzett könyvét, A sötétség fejedelmének kilenc kapuját összehasonlítsa az Európában fellelhető másik két példánnyal, hogy saját példányának eredetiségét bizonyítsa.

A könyvet állítólag az ördög írta, és meg is lehet idézni őt a segítségével. A kulcsot annak a megállapításához, hogy a könyvek hitelesek-e vagy sem, a beléjük vésett kezdőbetűk jelentik: "A.T." - Aristide Torchia, és "L.C.F." - Lucifer. (SPOILER) A film fináléjában úgy tűnik, hogy a könyv segítségével valóban kinyitható a pokol kapuja.

A múmia (1932, 1999)

A Universal stúdió ikonikus kalandfilmjében Thot tekercse egy olyan dokumentum, amelyet a kegyvesztett egyiptomi főpap, Imhotep mellé temetve találnak meg. Ez tartalmazza azt a varázsigét, amellyel Isis istennő feltámasztotta meggyilkolt férjét, Oziriszt.

Sajnos a hatása nem kizárólag Oziriszre vonatkozik, és a bosszúszomjas Imhotep is feltámad, amikor egy régész hangosan felolvassa a tekercset. Az 1999-es azonos című remake-ben a tekercset egy tiszta obszidiánból készült könyvre cserélték, de az eredmény ugyanaz: a halottak feltámadása.

A történet tanulsága: jobb nem olvasgatni a Halottak könyvét.

Doctor Strange az őrület multiverzumában (2022)

A Chthon nevű démoni entitás hozta létre a Setét könyvet, amely a sötét mágia összes titkát tartalmazza. Aki olvasni mer belőle, az állítólag elveszíti a józan eszét és a lelkét. Először a Werewolf by Night oldalain jelent meg, és a képregényekben Fátum Doktor kutatta fel, az MCU-ban pedig a Skarlát Boszorkány használta fel a valóság megváltoztatására, és arra, hogy újra együtt legyen a fiaival, akiket még a WandaVízió című sorozatban teremtett.

A filmben is központi szerepet kap a könyv: Wanda a „távjárás” nevű bűbájjal próbálja megszállni egy másik univerzumban élő énjét. Egy varázslónő feláldozza magát, hogy elpusztítsa a Setét könyvet, ezzel megszakítva a távjárást, de hiába, mert Wanda arra kényszeríti Wongot, hogy vezesse el ahhoz a tiltott ősi romhoz, ahonnan a Setét könyv bűbájai származnak.

Örökség (2018)

Ari Aster zseniálisan nyomasztó horrorjában a Graham család a tudtán kívül egy alattomos szekta karmai közé kerül. Annie Graham édesanyja, Leigh egy olyan szekta királynője volt, amely a pokol Paimon nevű királyát imádta. Bár csak röviden látjuk, a szekta egy Invokációk nevű könyvet használt a démon megidézésére.

Az Invokációk fiktív, de a lény, akit megidéz, és a megidézéséhez használt szimbólumok valódi okkult kézikönyvekből származnak.

+1 Tortúra (1990)

Stephen King klasszikusának adaptációjában nincs démoni erejű könyv, de a főszereplő, Paul Sheldon (James Caan) író a fináléra valószínűleg azt kívánja, hogy bárcsak soha ne tanult volna meg írni és olvasni. A népszerű szerző ugyanis autóbalesetet szenved, és az első számú rajongója, Annie Wilkes (Kathy Bates)menti ki, majd a házában ápolja. Annie azonban egy kissé kattant: úgy dönt, addig nem engedi el Pault, amíg meg nem írja legnépszerűbb könyvsorozatának méltó befejezését. Hogy a férfi ne próbáljon megszökni, Annie egy kalapáccsal eltöri mindkét bokáját.

Még több

10 titokzatos tény a Tortúráról

A legbrutálisabb jelenetben eltér az eredeti regény és a film. Jack Nicholson állítólag azért dobta a Tortúra főszerepét, mert nem akart kétszer Stephen King-adaptációban szerepelni.

Tovább

Via: Ranker / Collider / Fandango