Meglepően sok esetben nyújtottak inspirációt állatok egy-egy ikonikus gazember megformálásához, de volt, aki a hangjára támaszkodott, és olyan is volt, aki visszautasításból merített erőt!
A horror királyának művei csak nagy ritkán működnek megfilmesítve, pedig az alapanyag elég masszív szokott lenni.
Abszolút logikus dolog egy filmes gonoszt egy valódi gonoszról mintázni, hiszen annak kézzelfogható vonásait bele lehet építeni a karakterbe - csak vigyázni kell, hogy az illető ne tudjon perelni!
Ezernyi okból rabolhatnak el valakit és tarthatnak fogva, ahogy a filmesek is sokféleképp találhatják mindezt - lehet dráma, vígjáték vagy akár horror is a végeredmény. Íme a mi tízes listánk!
Távol álljon tőlünk, hogy gendervitába bonyolódjunk, de lássuk be, a forgatókönyvírókat gyakran erős patriarchális szemlélet vezérli az elmebeteg erőszaktevők kiagyalása során. Márpedig a szocio- és pszichopátia nem csak a férfiak kiváltsága! Lássunk rá néhány példát az ún. gyengébbik nem képviselői közül!
Lángoló romok közül előlépő fémcsontváz, a láthatatlan boszorkány felrobbanó párduca, tiltott tudományok segítségével rút teremtményt alkotó tudós – számos klasszikus született már az alkotó elmék furcsa lidércnyomásaiból.
Az Az, A remény rabjai, A ragyogás vagy a Carrie? Nem, a világhírű horrorszerző természetesen nem ilyen kézenfekvő választásokat sorolt fel Stephen Colbert talkshow-jában.
A legbrutálisabb jelenetben eltér az eredeti regény és a film. Jack Nicholson állítólag azért dobta a Tortúra főszerepét, mert nem akart kétszer Stephen King-adaptációban szerepelni.
Az alapkoncepcióért le a kalappal: az Oscar-díjas Octavia Spencer ugyanis eddigi szerepitől merőben eltérően most egy hibbant nőszemélyt alakít, aki a helyi fiatalokat veszélyezteti.
Vajon miért rajongunk a filmes vagy regénybeli pszichopatákért? Rejtély. Mindenesetre kedveljük őket, miközben rettegünk is tőlük.
Marlon Brando forgatás közben egy rablást is bejelentett, mert a súgógépe véletlenül befogta a rendőrség csatornáját.