Ezernyi okból rabolhatnak el valakit és tarthatnak fogva, ahogy a filmesek is sokféleképp találhatják mindezt - lehet dráma, vígjáték vagy akár horror is a végeredmény. Íme a mi tízes listánk!
1. Arizonai ördögfióka (1987)
A Coen testvérek korai munkájában egy többszörösen visszaeső bűnöző (Nicolas Cage) és egy naiv rendőrnő (Holly Hunter) egymásba szeretnek, és össze is házasodnak. Boldogan élnek, csak egyetlen bánatuk van: nem lehet gyerekük és a férfi múltja miatt örökbe sem fogadhatnak.
Sebaj, rabolnak maguknak egyet
- mégpedig a bútormágnás, Nathan Arizona ötös ikrei közül az egyiket. Ennyi gyerek között talán nem tűnik fel a szülőknek, hogy egy hiányzik. Nem a legokosabb hőseink igyekeznek titokban tartani a dolgot, de egyre kevesebb sikerrel, így aztán nem marad más út számukra, csak a menekülés – ráadásként a milliárdos apuka egy kegyetlen fejvadászt szabadít rájuk. a végeredmény egy elképesztően vicces és hihetetlenül jó dumákkal tarkított road movie-ba oltott akcióvígjáték.
2. Tortúra (1990)
Sok oka lehet annak, hogy valakit elrabolnak, de a legmeglepőbbet a Stephen King regényéből készült Tortúra produkálja, Amiben a Peter Sheldont, a népszerű regényírót (James Caan) baleset éri a semmi közepén, és mily véletlen, hogy egy rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes (Kathy Bates), aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért – akit az író történetesen épp . Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni.
Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette,
és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának, és egy saját regényt kapjon tőle. Kathy Bates olyan meggyőző erővel alakította a kedvenc írójáért halálosan rajongó Annie Wilkest, hogy az 1991-es Oscar-gálán a legjobb színésznő kategóriában kiütötte a nyeregből Julia Robertset, Meryl Streepet, Anjelica Hustont és Joanne Woodwardot.
3. A tűzben edzett férfi (2004)
Gyerekrablási hullám söpör végig Mexikón. John Creasy (Denzel Washington), az egykori CIA-ügynök barátja rábeszélésére elvállalja egy mexikóvárosi iparmágnás gyermeke, a kilencéves Lupitának (Dakota Fanning) a védelmét. Creasy nagy nehezen összebarátkozik a kislánnyal,
ám minden igyekezete ellenére elrabolják mellőle Lupitát,
ő pedig kis híján meghal. Egy elszúrt csereakció után a rendőrség lemond a kislányról. A lány édesanyja, Lisa (Radha Mitchell) azonban továbbra is megbízik Creasyben, és arra kéri, szabadítsa ki a lányát, és ő neki is áll a feladatnak, a legbrutálisabb módszerekkel. Tony Scott filmje sok mindenben emlékeztet a négy évvel később érkező Elrabolva alaphelyzeténél, és néha még brutálisabb is annak, miközben a sokat látott testőr és a talpraesett kislány barátsága azonban olyan érzelmi töltetet ad neki, amitől nem csak izgalmas, de nagyon szerethető is a film.
4. A lánc (2006)
Lazarus az egykor sikeres, ma már elhagyottan, egyedül élő zenész (Samuel L. Jackson) egy napon rátalál az út szélén egy félmeztelen, eszméletlenre verve lányra, Rae-re (Christina Ricci). Az isten-félő, középkorú fekete férfi hamar rájön, hogy a magára hagyott lány nem más, mint a kisváros "lotyója", akit a helyi telefonkönyvben található szinte minden férfi kihasznált már. Lazarus hazaviszi és ápolja a lányt, akiről később az is kiderül, hogy anyja gyerekkorában eltaszította magától és gyermekként többször megerőszakolták. Lazarus – nyilván nem véletlen a bibliai név - sajátos módszerével megpróbálja rávenni a lányt, hogy változtasson az életén:
egy vastag lánccal a radiátorhoz kötözi,
és addig nem engedi szabadon, amíg Rae meg nem tanulja, hogy mindeddig rossz helyen kereste a valódi szeretetet.
5. Elrabolva (2008)
Hiába volt már mögötte a Schindler listája, a Rob Roy és egy rakás más remek film, az igazi sikert Luc Besson hozta meg Liam Neesonnak. Ő producerként meglátta benne azt, amit mások nem – az akcióhőst. És Bryan Mills (Neeson) a titkosszolgálat egykori ügynöke lett a 2000-es évek legmenőbb igazságosztója, akinek különleges képességei vannak, és akit nem szabad felbosszantani, mert akkor használja is ezeket a képességeket. Például akkor, ha elrabolja Párizsban turistáskodó lányát a török vagy albán maffia – az albánok a végállomás, de mintha a törökök kezdték volna el a dolgot. És Mr. Mills elutazik Franciaországba,
behajt néhány régi szívességet, és nekilát a véres munkának,
ahogy azt megígérte – és talán maga Liam Neeson sem sejtette ekkor, hogy hosszú éveken át csak ugyanilyen karaktereket fog játszani.
6. Alice Creed eltűnése (2009)
Danny (Martin Compston) és Vic (Eddie Marsan) elfoglalnak egy lakást egy elhagyatott épületben, hogy ott tökéletes helyet biztosítsanak egy emberrabláshoz. Kiszemelt áldozatuk egy dúsgazdag milliomos lánya, Alice Creed (Gemma Arterton). A két emberrabló mindent alaposan kitervel, ám úgy tűnik, nem a tervük szerint alakulnak a dolgok, mert
a gyönyörű Alice mindent megtesz, hogy kiszabaduljon a fogságból,
ők pedig nem olyan profik, mint amilyennek gondolták magukat. A kissé elfeledett – illetve nálunk kevésbé ismert – angol fekete vígjátékban mindössze ez a három szereplő látható és hallható, a köztük lévő folyamatosan változó dinamika viszi előre a cselekményt. Egymást követik a fordulatok, miközben újabb és újabb titkok kerülnek napvilágra, hogy aztán mindenki a másik ellen forduljon.
7. A bőr, amelyben élek (2011)
Amióta felesége egy autóbalesetben megégett, Dr. Robert Ledgard, a kiváló plasztikai sebész (Antonio Banderas) életét az emberi bőrrel kapcsolatos kutatás tölti ki. Tizenkét év után laborjában sejtterápiával előállított egy olyan bőrszövetet, amely ellenálló minden sérüléssel szemben. Kísérleteihez szüksége volt egy alanyra, egy megbízható segédre, és arra, hogy félretegye az összes etikai aggályát. Utóbbi nem okozott problémát, segítőtársa is akadt Marilia, a születése óta vele élő házvezetőnő (Marisa Paredes) személyében; kísérleti nyula pedig egy gyönyörű fiatal nő, Vera (Elena Anaya), aki a villa és a doktor foglya. Csakhogy szép lassan kiderül,
Vera nem az, akinek hisszük, szépsége pedig egyfajta büntetés,
amit a jó doktor kimért rá – Pedro Almodóvar pedig nagyon ért az ilyen alaposan kitekert nagy érzelmi csavarokhoz…
8. Fogságban (2013)
Keller Dover (Hugh Jackman) minden szülő rémálmával néz szembe, mikor 6 éves kislánya, Anna, barátnőjével együtt eltűnik. A kétségbeesés óráiban teljesen eluralkodik a családon a pánik. Az egyetlen nyom egy rozzant lakókocsi, amit az utcájukban láttak parkolni. A nyomozást vezető rendőr, Loki (Jake Gyllenhaal) letartóztatja az zavarodottan viselkedő sofőrt, Alex Jonest (Paul Dano), de bizonyítékok hiányában szabadon kell engednie. Ekkor az apa úgy dönt, a kezébe veszi az igazságszolgáltatást, és
maga is emberrabló és bántalmazó lesz,
hogy megtalálja a gyermekét. Denis Villeneuve munkája sötét thriller, minden tekintetben: alig van benne nappali jelenet, ha mégis, akkor is borult az ég. Minden nedves, mocskos, szinte a bőrünkön érezzük az undort, ahogy a kétségbeesett apa pszichéjének a mélyére utazunk, aki a kislányát akarja megtalálni, és nem riad vissza a legszélsőségesebb eszközöktől sem.
9. A szoba (2015)
Lenny Abrahamson filmje nem csak azt mutatja meg, milyen az, ha egy fiatal lányt elrabolnak és éveken át fogságban tartanak, hanem azt is, hogy az évek során anyává vált lány hogyan tör ki a fogságból – szerint és mentálisan. Mert az ötéves Jacket és anyját egy férfi tartja fogságban a címbéli Szobában, ami valójában egy sufni egy kert végében. Csakhogy a fiú ötödik születésnapja után
az anya kieszel egy csavaros szökési tervet – ami be is válik.
Csakhogy a börtönön túl is folytatódik a dráma, noha már senki sincsen veszélyben. Az anya ugyanis a szabad világban már nem tud jó anya lenni, képtelen szabad lenni. Brie Larson teljesen megérdemelten nyert Oscart nyers, érett, mégis energiával teli alakításáért.
10. Széttörve (2016)
Noha Kevin (James McAvoy) már feltárta a benne élő 23 különböző személyiséget pszichiáterének, Dr. Fletchernek, még van egy rejtett személyisége, amely ritkán bukkan fel, de ha igen, akkor dominálja az összes többit. Miután elrabol három tinédzser lányt, köztük az önfejű és eszes Casey-t (Anya Taylor-Joy), Kevinben kitör a harc a túlélésért a többi személyiségével - és a körülötte lévőkkel - miközben elkezdnek leomlani benne a különböző énjeit elválasztó falak. Az elrabolt lányok élete a tét, de Casey-nek van egy nagy előnye:
ő is sérült ember, aki tudja, hogyan gondolkodik fogvatartója,
függően persze attól, éppen melyik személyisége „ugrik elő”. M. Night Shyamalan filmje abban zseniális, hogy olyan, mintha ugyanazt a lányt több különböző, de mindig más ember tartaná fogságban, akiket a túlélés érdekében mindig manipulálnia kell valahogy – ha ez nem sikerül, akkor nagy a baj!