Nem lehet vita tárgya, hogy a Hatodik érzék, a 2001 - Űrodüsszeia és a Harcosok klubja is ezerszer újranézhető klasszikusok.
VIGYÁZAT, SPOILERVESZÉLY!
2001 - Űrodüsszeia (1967)
Egyáltalán nincs igaza azoknak, akik szerint Stanley Kubrick 2001 - Űrodüsszeia című korszakalkotó mesterműve egy egyszeri és megismételhetetlen alkotás, hiszen pont hogy a többszöri megtekintés emelte kultikus magasságokba. Kubrick ebben a lassú tempójú sci-fiben az emberiség létének legnagyobb kérdéseit feszegeti, és sok esetben nem ad ezekre semmiféle konkrét választ.
A 2001 - Űrodüsszeia pont az a fajta film, amit százszor is meg lehet nézni, és még a százegyedik megtekintés alkalmával is újabb meglepetésekkel szolgál.
2. Hatodik érzék (1999)
Cole (Haley Joel Osment) hatéves, és rémálmok gyötrik, éjszakáit és nappalait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát: a halott emberek. El is viszik egy Malcolm Crowe (Bruce Willis) nevű gyermekpszichológushoz, akit egy korábbi kezeltje hasba lőtt, és az eset után más városba költözött. Cole csak benne bízik: senkinek nem beszélhet arról, amit lát, de a férfival lassan megértik egymást...
A Hatodik érzék vége, miszerint a főhős végig halott volt, még akkor is üt, ha már láttuk a filmet,
a szomorú arcú Bruce Willis pedig talán még sosem játszott olyan jól, mint itt.
3. Harcosok klubja (1999)
David Fincher sokak által legjobbnak mondott filmjét sokan vallásos áhítattal nézik meg újra és újra, mivel úgy gondolják: kimondja a rejtett igazságokat a világ dolgairól.
Egyes vélemények szerint ugyanis a kapitalizmus napi taposómalma tényleg annyira embertelen és kizsigerlő, hogy csak titkos klubokban bunyózva tudjuk újra élőnek érezni magunkat...
Bár a Harcosok klubja igyekszik bemutatni a szektásodás veszélyeit és a félillegális lét árnyoldalát is, mindez nem akadályozta meg eddig sem a férfiak millióit szerte a nagyvilágon abban, hogy Brad Pitt ikonikus karakterét, a pszeudo-én Tyler Durdent bálványozni kezdjék, és az embereket elidegenítő fogyasztói társadalom elleni tudatos lázadás szimbólumának tekintsék Fincher kultfilmjét.
4. Memento (2000)
Christopher Nolan és Jonathan Nolan lassan 25 éves filmje egészen különleges narratívával rendelkezik: míg az egyik cselekményszál előre halad az időben, a másik visszafelé. Ettől a Memento túlzás nélkül észbontó élményt nyújt, aminél a csavaros befejezés csak a koktélcseresznye a cukrászbajnok pudingjának tetején,
de valószínűleg még a sokadik újranézéskor is lesznek „Aha!”-élményeink azzal kapcsolatban, hogy mit miért csinált (és pontosan mikor is?) Guy Pearce amnéziás karaktere...
A Nolan testvérek forgatókönyvét és trükkös vágásait kötelező tananyaggá kellene tenni minden filmes kurzuson!
5. Mulholland Drive – A sötétség útja (2001)
Természetesen David Lynch-nek is bérelt helye van egy olyan listán, ahol azok a filmek szerepelnek, amiket képtelenség első nekifutásra megérteni. A Mulholland Drive eredetileg tévésorozat lett volna, és a pilotja ugyanúgy az ABC csatornánál kötött ki, ahol a Twin Peaks is futott. Ám mivel annak a 2. évada már nem produkált jó nézettséget, a tévéadó inkább nem kért egy újabb se füle, se farka Lynch-lázálomból. Szerencsére a Studio Canal hajlott arra, hogy a nyitott befejezésű pilotból egy önálló játékfilm készüljön.
Így született meg ez az izgalmas film noir, ami egyúttal erotikus thriller, szarkasztikus társadalomkritika és pszichohorror is,
és amiről a fanatikus David Lynch-rajongók sem tudják, mi a csudáról is szól tulajdonképpen.
