Bár mostanában egyre gyakoribb téma a klímaváltozás, és annak következményei, akár a közbeszédben, akár a filmekben és sorozatokban, de a katasztrófafilmek már jó ideje foglalkoznak azzal, hogy mi lesz, ha az ember felperzseli maga körül a világot és felborítja annak egyensúlyát. Következzen öt film, ami a klímaváltozással (is) foglalkozik, és a szakértői vélemények, amikből kiderül, mennyire hiteles forgatókönyvet mutatnak be a jövőnkre nézve.

Waterworld – Vízivilág (1995)

A Kevin Costner főszereplésével készült, rengeteget kritizált film egy olyan jövőben játszódik, amikor a sarki jégrétegek már elolvadtak, és a Földet elárasztotta a víz – de teljesen, egy talpalatnyi szárazföld sincsen. A városok víz alá kerültek, és lassan a tenger mélyére omlanak. A történet egy kislány megmentése körül forog, akinek a hátára tetováltak egy képletet, ami állítólag elvezet a szárazföldre. Ám senki sem hisz igazán abban, hogy létezik még olyan része a Földnek, amit nem fed víz. A Science című folyóirat 2015-ös tanulmánya szerint abszolút elképzelhető egy ilyen jövő:

„Ha az emberek elégetik az összes ismert szén-, olaj- és földgázkészletet, gyakorlatilag a bolygón található összes jég elolvad, és elárasztja a szárazföldet akár 60 méternyi tengerszint-emelkedéssel.”

A jó hír az, hogy ez a folyamat több ezer évig tartana, a rossz viszont az, hogy nem kell az összes jégnek elolvadni ahhoz, hogy katasztrofális klímaváltozást vagy akár jelentős tengerszint-emelkedést eredményezzen. Ez tulajdonképpen az, ami most épp zajlik.

Holnapután (2004)

Az idén húszéves katasztrófafilmben leáll a Golf-áramlat, ami egyik napról a másikra környezeti katasztrófát okoz: míg az Amerikai Egyesült Államok északi része teljesen megfagy, a déli államok lakóit evakuálják, és az amerikaiak ellepik a mexikói határt. Az éghajlatváltozás gyorsan, de nem váratlanul következik be, hiszen Jack Hall paleoklimatológus (Dennis Quaid) már korábban megpróbálta figyelmeztetni az ENSZ tisztviselőit és az alelnököt. Most viszont hiába volt előrelátó, neki is New Yorkba kell menni, hogy megmentse a fiát. Az évek során több tudós is rámutatott, hogy nagyon valószínűtlen, hogy a Golf-áramlatban bekövetkező változás azonnali jégkorszakot eredményezzen.

„Komoly tudományos bizonyítékok vannak a globális felmelegedésre, de a filmben ezek közül egyet sem fogsz látni, mivel az alkotók úgy gondolták, hogy a néző túl ostoba, vagy nagyon unná, ha tudományos részleteket is látna”

– mondta Keay Davidson tudományos író a film premierjekor.

Snowpiercer - Túlélők viadala (2013)

Természetesen minden jobb listára jut egy alulértékelt film, esetünkben ez az: a képregény alapján készült sci-fi, aminek alapján később sorozat is készült, egy folyton mozgásban lévő vonaton játszódik, ugyanis ezúttal is sikerült megfagyasztani a Földet. Most ráadásul úgy, hogy egy olyan vegyi anyagot szórtak szét a légkörben, amivel meg akarták akadályozni a klímaváltozást, de ez lett a vége. Az emberiség maroknyi túlélői utaznak a vonaton, nem is valahová, hanem körbe-körbe, és mint az lenni szokott, itt is kialakult egy mikrotársadalom: a vonat legvégében vannak az alsó osztályba tartozók, és a mozdony felé emelkedik a társadalmi ranglétra is. Jonathan Overpeck klímakutató szerint a film „tudományosan hiteles előfeltevés”. Miként mondja:

„Az éghajlat geomérnöki tervezésének valószínű hibái már most túlmutatnak a sci-fik világán. A legtöbb klímatudós úgy érzi, biztonságosabb lenne, ha egyszerűen felhagynánk a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, és egy fenntarthatóbb bolygót hoznánk létre”

– nyilatkozta a CNN-nek.

Csillagok között (2014)

Christopher Nolan filmjében a nem is olyan távoli jövőben, 2063-ban járunk, ahol a hatalmas porviharok elpusztítják a termést, ami globális élelmiszerhiányt eredményez. A NASA négy tudóst küld egy féregjáratba, hogy találjanak egy új, élhető bolygót az emberiségnek. A film cselekménye innentől csak egyre bonyolultabbá válik ötdimenziós, jövőbeli emberekkel, fekete lyukakkal és asztrofizikával. De számunkra most nem is ez a fontos, hanem az a Csillagok között által felvetett probléma, nevezetesen, hogy ha már annyira élhetetlenné tettük a Földet, találhatunk-e másik bolygót? A filmben használt féregjárat nélkül ez legalább 100 000 évbe telne – magyarázza Marcelo Gleiser elméleti fizikus.

„Ha léteznek féreglyukak, ha széles szájuk van, és ha sokáig nyitva lehet őket tartani, szóval ha ez a három, de nem lehetetlen ’ha’ megvalósul, akkor elképzelhető, hogy át tudnánk utazni rajtuk az univerzum távoli pontjaira.”

Mad Max – A harag útja (2015)

A negyedik Mad Max-filmben az egész Föld kiszáradt, és minden elsivatagosodott, a vízkészletet pedig egy önkényúr, Halhatlan Joe (Hugh Keays-Byrne) tartja az ellenőrzése alatt. A harag útja egy hosszú menekülés, melynek során Max Rockatansky (Tom Hardy) és Furiosa (Charlize Theron) a Zöld Hely felé tartanak, őket meg Joe üldözi. Jay Famigletti, a NASA vezető vízügyi szakértője szerint a film kicsit túlzásba viszi a dolgot, de nem teljesen alaptalan, amit mutat. Arról is beszélt, hogy

az egyre gyakoribb szárazság azt eredményezi, hogy a délnyugati sivatagok tovább terjeszkednek, és a porviharok mindennapossá válnak.

„Ez ijesztő” – mondta Famigletti.

(via The Guardian, Mental Floss)