A Szárnyas fejvadásztól a Vissza a jövő 2.-n át a Strange Daysig.
A sci-fi filmek sajátossága, hogy az alkotók próbálják megjósolni, merre tart az emberiség, hol több, hol kevesebb sikerrel. Van, hogy egyáltalán nem bánjuk a tévedéseiket, elvégre ki akarna gyilkos androidok uralta sötét disztópiában élni, máskor viszont kifejezetten bosszantó látni azokat a zseniális kütyüket, amiktől a technológiai fejlődés végül – vagy egyelőre – megfosztott minket. Lássunk pár látványos lyukra futást.
Johnny Mnemonic – A jövő szökevénye
A 2021-ben játszódó Johnny Mnemonic – A jövő szökevénye című akcióthrillerben Keanu Reeves karaktere a sci-fi történelem egyik legbizarrabb munkáját végzi: olyan adatfutár, aki agyi implantátum segítségével szállít titkos digitális információkat. A feladat veszélyes, hiszen Johnny fejére bérgyilkosok vadásznak, ő pedig kénytelen szabadságharcosokkal szövetkezni a túlélésért. Szerencsére nem jutottunk el 2021-re egy olyan valóságba, ahol az emberek hordozható merevlemezekké váltak. Az online adatátvitel ma már nagyságrendekkel olcsóbb és biztonságosabb, mint egy emberi agyat átküldeni a kontinensen. William Gibson 1981-es eredeti novellája már a 90-es évek közepén is kicsit porosnak tűnt, ma pedig már látjuk, hogy sokkal jobban jártunk a felhőalapú tárolással, mint Johnnyval, a világ legmodernebb, de legfeleslegesebb digitális postásával.
Strange Days – A halál napja
A Strange Days – A halál napja a 20. század utolsó óráiba kalauzol minket, egy olyan 1999-et vizionálva, ahol a feketepiac legkeresettebb áruja a rögzített emberi tapasztalat. Megfelelő áron bárki átélheti mások emlékeit a virtuális valóság segítségével. Ralph Fiennes a dörzsölt Lenny Neróként egy gyilkossági felvétel nyomába ered, miközben az óra éjfélt üt. A film balszerencséje az volt, hogy a bemutatóhoz képest túl közelre, mindössze négy évvel későbbre tette a jövőt. 1999 nem a VR-headsetek és a sikátorokban árult emlékchipek éve volt. Bár a film egyes elemei – mint a bűncselekményeket rögzítő testkamerák vagy a VR-hardverek – mára valósággá váltak, ezeket nem sötét furgonokból árulják az utcán, hanem az internet mélyebb bugyraiban vagy a tech-boltok polcain találjuk meg őket.
Íme a 90-es évek legjobb sci-fije, amit lehetetlen streamelni
Hiába keresed, ezt a filmet biztos, hogy nem találod meg sehol.
Tovább
Halálos futam 2000
A jövő a Halálos futam 2000 szerint a totális diktatúra és a véres sportok világa. Ebben a sötét Amerikában a legfőbb szórakozást a transzkontinentális autóverseny jelenti, ahol a pilóták a gyalogosok elütésével gyűjtenek pontokat. Miközben forradalmárok próbálják szabotálni a futamot, David Carradine és Sylvester Stallone karakterei vívnak élet-halál harcot a volán mögött. Amikor elérkezett a tényleges 2000-es esztendő, ugyan elleptek minket a valóságshow-k, de ilyen extrém brutalitásra egyikben sem volt példa. Az ártatlan járókelők gázolása megmaradt a videójátékok, például a Grand Theft Auto III vagy a Carmageddon digitális játszóterének. Aki fél az úttesten való átkeléstől, hálát adhat a sorsnak, hogy ez a jövőkép nem vált valóra – még ha a későbbi folytatások ki is tolták a dátumot egészen 2050-ig.
Szárnyas fejvadász
2019 Los Angelese a Szárnyas fejvadász szerint egészen máshogy festett, mint amit végül kaptunk. Philip K. Dick világának adaptációja hatalmas felhőkarcolókkal, rabszolgasorba taszított replikánsokkal, repülő autókkal és olyan fotószerkesztő szoftverekkel volt tele, amik képesek voltak „behajolni” a sarkok mögé. Deckard egy melankolikus, neonfényben úszó világban vadászott a Tyrell Corporation szökevényeire. A technológiai jóslatok itt is furcsán alakultak: a film legelavultabb eszköze ma már az a videóképernyős nyilvános telefonfülke, amiről Deckard egy bárból indított hívást. Még a replikánstesztelő Voight-Kampff gép is úgy fest, mint egy lélegző tangóharmonika. Bár a film a hangulata és látványvilága miatt örök klasszikus, technológiailag a Szárnyas fejvadász jövője egy rozsdásodó alternatív valóság maradt.
5 film az élet értelméről – a 80-as évekből
A listában az a legmeglepőbb, hogy nem csak a művészfilmek filozofálgathatnak az élet nagy kérdéseiről, sőt!
Tovább
Vissza a jövőbe 2.
Miután Marty McFly rendbe tette a múltat, a Vissza a jövőbe 2. részében a saját jövőjét próbálta megmenteni. Doki és Marty 2015-be utaztak, ahol repülő autók, önbefűző cipők és a mindenki által vágyott légdeszkák várták őket. Robert Zemeckis rendezése inkább tűnt egy zseniális találmány-kívánságlistának, mint komoly jóslatnak. Szomorú, de 2015-ben nem kaptunk valódi, aszfalt felett suhanó hoverboardokat, csak azok gyenge, kerekeken guruló utánzatait. Hiányoznak a másodpercek alatt készre sülő dehidratált pizzák és a Cápa 19. része is (bár a moziipar folytatás-mániáját tekintve ez utóbbi nem is volt olyan távoli tipp). Amit viszont telibe talált a film, az a 80-as évek kultúrája iránti nosztalgikus rajongás és a politikai befolyással bíró, extravagáns milliárdosok felemelkedése. Ennek ellenére biztosak vagyunk benne, hogy a legtöbb néző szívesebben cserélné el a jelenét egy pár önbefűző cipőre.
Via: Movieweb
