Tágra zárt szemek (1999)

Kidman elég sokoldalúnak számított az angol mozimágus utolsó filmjében való részvételéig is, hiszen játszott már börtöndrámában (Bangkok Hilton), sportfilmben (Mint a villám), thrillerben (Halálos nyugalom, Bűvölet), romantikus filmekben (Túl az Óperencián, Átkozott boszorkák) és szuperhősfilmben (Mindörökké Batman) is. Az Egy hölgy arcképe című adaptáció és a Majd megdöglik érte szatírája miatt nem mondhatjuk, hogy a Tágra zárt szemek volt az első komoly filmje, de annyi biztos, hogy ennyire mély alkotásban még sosem szerepelt addig.

Férjével, Tom Cruise-zal is volt már nem egy közös filmje, de ennyire belemenősen még sosem játszottak házaspárt. A Kubrick-film felért egy élve boncolással, és a sok meztelen jelenet miatt is kifejezett nyitottságot kívánt. A forgatás során a sztárpárnak pszichoanalízisen is részt kellett vennie, ahol saját házasságuk problémái is előkerültek – egyes pletykák szerint közvetetten ez, illetve maga a film vezetett Kidman és Cruise két évvel később kimondott válásáig. Az alkotást megtekintve mindez sokkal kevésbé meglepő, mint az, hogy a két zárkózott sztár ennyire levetkőzte a gátlásait a rendező kedvéért.

Pánikszoba (2002)

David Fincher klausztrofób thrillerének eredetileg Nicole Kidman lett volna a főszereplője, és a rendező a sztorit ennek megfelelően egy hideg hitchcocki hősnő köré építette volna. Csakhogy Kidman egy, még előző filmje, a Moulin Rouge! forgatásán elszenvedett térdsérülés miatt lemondta a munkát, így Jodie Foster lett a kislányával egy szuperbiztonságos, hipermodern lakásba frissen beköltöző, majd ott valódi rémálmot átélő elvált nő. Sokan talán a mai napig sem tudják, hogy afféle gesztusként Kidman azért

elvállalt egy aprócska, a stáblistán nem is jelölt, sőt láthatatlan szerepet a filmben:

ő volt a főhősnő volt férjének a barátnője, aki felvette a telefont, amikor a központi karakter végső elkeseredésében az exét hívta, hogy segítsen neki.

Dogville – A menedék (2003)

Ahogy Fincher, úgy a legtöbben hideg szépségként tartják számon Nicole Kidmant, ezért elég meglepő volt a Dogville melegszívű, segítő-, sőt áldozatkész karaktereként viszontlátni. Ahogy az is elég meglepő volt, hogy Hollywood egyik legcsillogóbb sztárja a svéd fenegyerek, Lars von Trier produkciójában vállal szerepet. Trier már előtte és utána is dolgozott együtt kisebb-nagyobb sztárokkal, de a legnagyobb név azóta is minden bizonnyal Kidman a közreműködői listáján. És még ezzel sincs vége a meglepetések sorának:

– és hát valljuk be, addig azért nem gondoltuk volna, hogy a sztárt egy experimentális műben nézhetjük meg.

Margot az esküvőn (2007)

Lars von Trier kísérleti filmje után a színésznő azt is meglépte, hogy egy igazi függetlenfilmes kismester, Noah Baumbach egészen kicsike produkciójában szerepeljen. Baumbach addig csak az Édes vízi élet című Wes Anderson-film forgatókönyvírójaként volt ismert, illetve épp, hogy csak letette a névjegyét a 2005-ös A tintahal és a bálnával, Kidman mégis bizalmat szavazott neki. A Margot az esküvőnben az alkotó ugyanazt csinálja, mint amit két évvel korábbi művével már elkezdett, és amit nagyjából azóta is folytat: hétköznapi családi problémákat vezet elő, neurotikus hősökre felfűzve. A sztár pedig azóta is szívesen vállal szerepet hasonló kis művészfilmekben, lásd az együttműködését John Cameron Mitchell-lel (Engedd el!), Lee Danielsszel (Az újságos fiú), Yorgos Lanthimosszal (Egy szent szarvas meggyilkolása) vagy Joel Edgertonnal (Eltörölt fiú).

Kellékfeleség (2011)

A színésznőnek a Kellékfeleség című romkomban való részvétele a másik irányból volt meglepő, mint eddig felsorolt szerepválasztásai, hiszen a szóban forgó film egy Adam Sandler-mozi. El sem tudjuk képzelni, Sandler mivel zsarolhatta meg Kidmant, hogy szerepeljen sorozatban gyártott borzalmai egyikében. A film ugyanakkor még az ízléstelen dolgairól ismert színész jobban sikerült produkciói közül való, nem utolsósorban azért, mert A kaktusz virága című klasszikus remake-je. Kidman egyébként csak egy kisebb mellékszerepet játszik benne, a főhős Jennifer Aniston által játszott alibifeleségének volt iskolatársát, akivel a nő régóta rivalizál, és váratlanul ismét összefutnak. Az egész szerep úgy idétlen, ahogy van, de a sztár saját bevallása szerint nagyon boldog volt, hogy részt vehetett a projektben (leginkább mondjuk azért, mert a forgatás egy része Hawaii-on zajlott, ami Kidman szülőhelye).

Az újságos fiú (2012)

Köznapi értelemben a színésznő a Precious – A boldogság ára rendezője, Lee Daniels filmjében ment a legmesszebb. Az újságos fiú bemutatása idején sokat emlegették az alkotás ellentmondásos jeleneteit, amelyek ugyan nem voltak kifejezetten tabudöntögetőek, de finoman szólva szokatlan helyzetekben mutatták be Kidmant. A műben a sztár egy velejéig közönséges nőt alakít, aki a hatvanas évek Floridájában összefog két „újságos fiú”-val, egy oknyomozó újságíróval (Matthew McConaughey) és az öccsével, az újságkihordóként dolgozó egykori úszóbajnokkal (Zac Efron), hogy segítsenek megmenteni halálsoron sínylődő szerelmét (a Nicolas Cage-nek maszkírozott John Cusack).

A nézőknél Az újságos fiú két jelenete verte ki a biztosítékot: amikor Kidman karaktere a tengerparton nyílt színen lepisili az Efron által játszott fiút, a népszerű (és persze téves) városi legendának megfelelően cselekedve, miszerint ez jelent azonnali megoldást a medúzacsípésre. A másik bizarr képsorban a nő telepatikus úton szeretkezik a börtönben a beszélőn fent említett szerelmével – és a végén annak rendje és módja szerint el is jut az orgazmusig. Saját bevallása szerint a forgatáson a színésznő egyáltalán nem érezte magát kényelmetlenül ezekben a jelenetekben, Lee Daniels pedig azt mesélte, hogy amikor úgy érezte, a rápisilős jelenettel már túl messzire ment, és ki akarta vágni a filmből, végül Kidman határozott tiltakozása miatt nem tette.

The Prom – A végzős bál (2020)

Ryan Murphy igaz történeten alapuló netflixes musicaljében két öntelt Broadway-sztár (Meryl Streep és James Corden) valahogy helyre akarja hozni a renoméját, miután csúnyán lehúzták az utolsó közös darabjukat, és azt állították róluk, hogy nem látnak ki a saját egójukból. Hogy bebizonyítsák, hogy utóbbi vád nem igaz, keresnek egy ügyet, amit felkarolhatnak, így jön velük szembe a Twitteren egy indianai tinilány drámája, aki a helyi szülői munkaközösség nyomása miatt nem vehet részt a saját szalagavató bálján, mivel a barátnőjét szeretné elvinni rá. A két sztár pedig felkerekedik, hogy kéretlen támogatást nyújtsanak az érintettnek, és velük tart két hasonszőrű barátjuk is (az egyiküket, egy Angie Dickinson nevű színésznőcskét játssza Kidman).

Nicole Kidman részvétele egy színes-szagos habcsókmusicalben egyáltalán nem meglepő, hiszen korábban láthattuk már a Moulin Rouge!-ban is. Az azonban már sokkal megdöbbentőbb, hogy a The Promban kifejezetten kis szerepben bukkan fel. Figurája nemcsak a Streep és Corden által alakított főszereplőkhöz képest másodhegedűs, de még a fiatal tehetségeknek, a szerelmes tinilányokat alakító Jo Ellen Pellmannek és Ariana DeBose-nak is nagyobb szerep jutott – sőt, rajtuk kívül még egy sor más színésznek is. Sztárunk pedig örömmel engedi át a rivaldafényt nemcsak az olyan nagy neveknek, mint Meryl Streep, de a kisebb hírességeknek és a viszonylag ismeretleneknek is, és látható felszabadultsággal lubickol a kicsi, de fontos szerepben. Jó látni, hogy ha az arcát plasztikai műtétek sokaságával sikerült is eltorzítania, ebből a szempontból legalább egyáltalán nem nevezhető hiúnak.