Nem szítják csak bemutatják az idegengyűlöletet, de azért még így is kivágták a biztosítékot.
Közel egy hónapja VOD-formában streamelhető Uwe Boll új produkciója, a Citizen Vigilante, amelyben az Armie Hammer által alakított önbíráskodó főhős a saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást, és bűnözőkre vadászik, aki szinte mind iszlamista országokból érkezett bevándorlók. A dühödt parabola, amelyet Boll a Bosszúvágy (1974) című Charles Bronson-film átiratának szánt, komoly vitákat generált, többek közt a Port kritikusa is alaposan felhúzta magát rajta.
Kritika: A Citizen Vigilante szinte könyörög a nézőnek, hogy kövessen el gyűlölet-bűncselekményeket
Uwe Boll komikusan rasszista filmje azoknak szól, akik szerint a Taxisofőr jobb lett volna, ha ünneplendő hősként kezeli Travis Bickle-t.
TovábbA Citizen Vigilante helyett most olyan alkotásokat ajánlunk, amelyeknek nem az uszítás volt a céljuk, hanem a társadalmi feszültségek és az idegengyűlöletet bemutatása – de azért így is akadtak olyan érzékenyebb lelkű nézők, akik kifogásolták valamiért.
District 9 (2009)
Neil Blomkamp ma már talán kultikusnak is nevezhető sci-fijében a Földre érkező földönkívülieket xenofób bántalmazások érik, és dél-afrikai nyomornegyedekbe szegregálják őket.
A film nyíltan reflektál az apartheid korszakára, különösen a Fokváros District Six nevű negyedének 1970-es években végrehajtott kiürítésére, amikor 60 ezer lakót telepítettek át a város szélén álló, rossz minőségű lakótelepekre. Blomkamp sci-fije tehát nem pusztán látványos allegória, hanem egy történelmi sebre emlékeztető parabola is.
A District 9 azonban komoly vitákat és bojkotthullámot váltott ki, azzal vádolták ugyanis, hogy az apartheid-ellenes üzenet álcája mögött rendkívül sztereotip módon ábrázolta a nigériai bevándorlókat, azt a képet sugallva róluk, mintha kannibál gengszterek lennének.
9 sci-fi, amelyet a valóság inspirált
UFO-észlelések, városi legendák és atompara: ki lehet hozni mindegyikből egy jó filmet.
Tovább
Amerikai história X (1998)
Edward Norton egy bűnbánó neonácit alakít, aki megpróbálja megmenteni öccsét attól az erőszakos, fehér felsőbbrendűséget hirdető xenofób szubkultúrától, amely a saját életét is tönkretette.
Kritikai elismertsége ellenére komoly vitákat váltott ki a film, amely bár meglehetősen felkavaró bepillantást engedett a neonáci mozgalomba, ezt olyan megalkuvást nem tűrően és nyersen tette, hitelesen közvetítve a szélsőjobbos ideológiát, hogy a valóságban létező gyűlöletcsoportokat végül kifejezetten inspirálta a karakterek karizmatikus ábrázolása.
Romper Stomper (1992)
Egy skinhead banda a neonáci idealizmus jegyében vietnámi bevándorlókat terrorizál az ausztráliai Melbourne-ben. A független film, amelynek Russell Crowe berobbanását köszönhetjük, hitelesen mutatja be, hogyan is viselkednek valójában a bőrfejűek Ausztráliában. Sokan viszont nehezményezték a nyers brutalitás bemutatását, mondván, a nyers erőszakot közvetítő, szűretlen képsorok veszélyesen egyensúlyoznak az elítélés és a dicsőítés határán.
Megtisztulás éjjel-nappal (2021)
A Purge-franchise az évek során az eleve extrém kiindulóponttól (az amerikai kormány kijelölt egy 12 órás időszakot minden évben, amikor bármilyen bűncselekmény legális) eljutott odáig, hogy a 2021-es rész kifejezetten kritikus nézőpontból keretezi át a modern bevándorlási politikát. A sztori szerint maszkos, fehér felsőbbrendűséget hirdetők próbálják meg végleg „megtisztítani” Amerikát, aminek következtében tömegek menekülnek Mexikóba.
A film fogadtatása rendkívül megosztó volt, és felerősítette a valós határválságról szóló vitákat. Joshua Ryan, a FandomWire kritikusa a franchise „leggyengébb darabjaként” értékelte, mondván, ha minden egyes gonosztevő arcára egy horogkereszt van tetoválva, akkor nem sok feszültség marad a filmben, hiszen eleve tudjuk, kitől kell rettegni.
Gran Torino (2008)
A meggyőződéses republikánus Clint Eastwood egy papíron nagyon liberális sztorihoz adta a nevét. Karaktere, a koreai háborús veterán sokáig előítélettel van hmong szomszédai iránt, mégis a segítségükre siet, és különleges köteléket alakít ki a fiatal bevándorlókkal, akik csupán élni szeretnék az életüket. Ennek ellenére volt olyan kritikus, aki Eastwood karakterébe az átkos „fehér megmentő” toposzát látta bele.
Sicario 2. – A zsoldos (2018)
A Sicario hatalmas sikere után a folytatás emelte a téteket, ebben már iszlám terroristákat csempésznek át az amerikai-mexikói határon. A film, amelyben a CIA gyakorlatilag csőbe húzza a kartelleket, komoly visszatetszést váltott ki, mivel pont egy olyan időszakban mutatták be, amikor a határválság a tetőfokára hágott. Sokak szerint Stefano Sollima rendezése legitimálta a radikális jobboldali politikai ideológiákat, nem túl előnyös színben tüntette fel a bevándorlókat, és nyíltan az ellenük irányuló erőszakot népszerűsítette.
Ez itt Anglia (2006)
Shane Meadows modern klasszikusa tragikus felnövéstörténet, amely egy magányos, 12 éves kisfiú radikalizálódását követi nyomon, akit a 80-as évek Nagy-Britanniájában egy nacionalista skinhead csoport hálóz be. A film a kritikusi konszenzus szerint zseniálisan ábrázolta azokat a módszereket, ahogyan a befolyásolható fiatal fiúkat belenevelik a gyűlöletbe. Volt viszont, aki úgy érezte, az alkotók már-már kényelmetlenül valósághűen mutatták be azokat a társadalmi körülményeket, amelyek a fiatalkori extremizmus kialakulásához vezetnek – amit viszont Meadowsék alighanem dicséretnek vettek.
10 kevéssé ismert, de nagyszerű angol film
Hosszan lehetne sorolni mindenki kedvenc angol, pontosabban brit filmjeit, mi azonban olyan remekművekből raktunk össze listát, amik valamiért nem kerültek a köztudatba.
TovábbVia: Fandomwire
